Miért nem fogy a vadhús?

Sem a vadhús árát, sem az ízét nem kedveljük túlságosan – legalábbis erre lehet következtetni a hazai húspiaci folyamatokból. Pedig a természetet ismerők esküdnek rá: a vadon nevelkedett állatok húsa zamatosabb, mint az ipari körülmények között tenyésztett háziállatoké. Akárhogy is van, jelenleg a pénztárcánk szerint vásárolunk.

Csekély a kereslet idehaza a vadhús iránt. A megállapítás korántsem nevezhető új keletűnek, ám mégiscsak érdekes lehet, mi húzódik meg a hátterében. Már csak azért is, mert a vadhús merőben eltér az ipari méretekben tenyésztett szárnyasok, marhák és disznók húsától. A természetes körülmények között nevelkedett vadnak kevesebb mesterséges táplálékot adnak, így elméletileg a húsuk is ízletesebb, ám szakértők arra mutatnak rá: manapság az ár mindennél fontosabb.
Jelen viszonyainkat szemlélve nem csodálkozhatunk azon, ha a vásárlók az olcsóbb termékeket keresik, s a jelek szerint a polgárok drágállják a vadhúst. De ha azt vesszük, hogy a vaddisznó kilójáért maximum háromszáz forintot adnak a feldolgozók, akkor adódik a kérdés: miként lehetséges, hogy a közértek 1500-2000 forintért kínálják ez a portékát. A választ Zentai Ferenctől, a Vadex Zrt. vadfeldolgozási ágazati igazgatójától kaptuk meg. A szakember elsőként azzal kezdte, hogy a vadból nagyjából harmincszázaléknyi hús nyerhető ki. Vagyis tíz kilóból mindössze három kilogramm értékesíthető. A többi hetven százalék selejtnek tekinthető, s ezt a mennyiséget meg kell semmisíteni. – A vad azon részei, amelyek nem adhatók el, veszélyes hulladéknak számítanak, így azokat az erre kijelölt égetőkbe kell szállítani – magyarázta Zentai Ferenc. A megsemmisítésnek – a szállításon felül – komoly költségei vannak, kilónként körülbelül negyven forint.
De nem csak ez drágítja meg a vadhúst. A feldolgozóvállalatok az ország különböző vadászterületein hatalmas hűtőket helyeznek el, s ide vihetik a vadászok a kilőtt állatokat. Egy ilyen hűtő 2,5 millióba kerül, s természetesen fizetni kell az áramot és a lerakatokat működtető személyzetet is. – Cégünk kocsijai hetente kétszer keresik fel a gyűjtőinket, s idényen kívül előfordul, hogy mindössze tíz-húsz kilónyi húst találnak az egyes helyszíneken – számolt be a folyamat következő eleméről az igazgató. A járművek az üzembe viszik a húsat, ahol több állat-egészségügyi vizsgálatnak vetik alá a behozott nyersanyagot – a szállítás, a szakemberek és a speciális eljárások természetesen szintén pénzbe kerülnek. Ezután kezdik meg a húsok feldolgozását; a termékeket csomagolják és lefagyasztják. – Látható, hogy amíg a kilőtt vadból kinyerjük a húst, számos alkalommal kell különfajta költségeket kifizetnünk – öszszegzett Zentai Ferenc.
Itt egy újabb kérdés fogalmazódhat meg: a legtöbb közértben miért csak csomagolt vadhússal találkozhatunk, miért nem vásárolhatunk friss árut? Ezt az igazgató több okkal magyarázta. Elsőként azzal, hogy a vad többségét főként a vadászati idényben lövik ki, így a húsok nem érkeznek folyamatosan az üzemekbe. Ahhoz, hogy a feldolgozó az év bármely periódusában tudjon húst szállítani, raktározásra és fagyasztásra kényszerül. A másik fontos tényező a kereslet. – A hazai húsforgalomból egy-két százalékot ad a vadhús – ismertette az adatokat az igazgató. A csekély érdeklődésnek – az áron kívül – az lehet a magyarázata, hogy a hazai lakosság nem ismeri a vadakat. Pontosabban azt, miként lehet ízletesen elkészíteni az efféle húsokat. Zentai Ferenc szerint a változó kereslet is a fagyasztás, előrecsomagolás mellett szól.
Az igazgató véleményét megerősítette a CBA üzletlánc kommunikációs vezetője is. Fodor Attila kifejtette: tapasztalataik szerint a vadhús lényegében luxuscikknek számít. Egy szűk kör vásárolja ezeket az árukat, emiatt a hálózat legtöbb boltja nem is tart vadhúst. Ahol mégis, ott sem regisztrálnak nagy forgalmat. Ezek az üzletek rendszerint a kínálatuk színesítése végett szereznek be nem túl nagy mennyiségű vadhúst. Fodor Attila végül megjegyezte: mostanság az olcsóbb portékákat keresik a vevők – a húsokból is. Szakértők szerint mivel a vad nem képezi a mindennapi étkezésünk szerves részét, könnyen megeshet, hogy gazdasági helyzetünk esetleges javulása sem hoz majd fellendülést a vadhús hazai keresletében.