Rendhagyó belépő szigorúan a mozizás szellemében

A 41. Magyar Filmszemle február 2-án kezdődik a Palace MOM Parkban. A keddi sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a megnyitóünnepség rendhagyó lesz, Garas Dezső színművész tart beszédet – vagy ahogy tőle inkább várjuk, kötetlen, személyes szavakat mond el. A szemletanács elnöke, Novák Emil erről annyit árult el, hogy jelszavuk: „Szigorúan mozi”. Azokra is gondolva, akik a fő helyszínen tartott megnyitóról kimaradnak, Jancsó Miklós Oda az igazság című alkotását több helyszínen is bemutatják majd. A mustrát záró díjátadó gála február 8-án, hétfőn a Sportmax 2 sport-, szabadidő- és rendezvényközpontban lesz. Az újabb kori filmviadalok hagyományainak megfelelően, a szemle „utánjátszó” helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház lesz, ahol egy hét alatt több mint kettőszáz filmet vetítenek.

2010. 01. 26. 16:29
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jönnek a hírek, mennek a hírek. A mindentudó közönség bizony már a sajtótájékoztatót megelőzően furcsának találta, hogy a tavalyi esztendő egyik legnépszerűbb filmjét, a Szíven szúrt országot, Kálomista Gábor, Babos Tamás, Csillag Mano és Kivés György fikciós dokumentumfilmjét a zsűri nem engedte be a versenyfilmek döntőjébe. Az egyik legnézettebb magyar film a fiatal veszprémi, magyar színekben játszó román kézilabdázó zseni, Marian Cozma meggyilkolásának nyomában járt. A vetítéseket a közönség mindenütt zokogva, fölállva, vastapssal köszöntötte. Még el sem kezdődött a szemle, de már az utcán is arról beszélnek, hogy a zsűri baloldali liberális nyomásra zárta ki a versenyből a sikeres művet. Ugye, a kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad: a Szíven szúrt ország azért látható lesz az információs vetítéseken. Ez a köntörfalazó magatartás emlékeztet a Kádár korszak képmutató, jut is, marad is kultúrpolitikájára. A többség őszintén reméli, hogy idén utoljára tér vissza a filmszemléken a pártállam rossz szelleme.

A nyitófilmet, amely egyébként nem vesz részt az értékek viadalán, már sokan láttuk. Nem ildomos az ősbemutató előtt értékelni, a közönséget prejudikálni. Nem is lehet. Annyit már a pletykákból szinte mindenki tud, hogy történelmi parabolafilmben lesz része a rendhagyó ceremónia látogatóinak, amelyben felvonulnak a rendező életművének kedvelt motívumai. A cím: Oda az igazság, jelzi, hogy Mátyás király, vagy hozzá hasonló történelmi alak lesz (talán) a főszereplője? És amit a film alkotói maguk is elárulnak róla a werkfilmben, annak alapján időkeverés, anakronizmus biztosan lesz, hiszen egy korhű, XII-XVI. századig bármikor elhelyezhető kastélynál tartanak lovasok nem éppen korhű esernyőt a fejük fölött. És a ruházatuk sem illik az adott időszakhoz. Az viszont „passzolni” látszik Mátyás korához, hogy az ország zászlósurai – állítólag – egy kamaszkorú fiút akarnak királlyá emelni. Aki időnként, mint ha császár is akarna lenni. Aztán megöregszik. Idézve a film hivatalos ismertetését: „Balkézről született fiát, Jánost szeretné utódjának. Erre megesketi azokat, köztük Kinizsi Pált, akiket ő emelt magasra. Hiába. Oda az igazság. Egy halott király nem különb egy halott közembernél”. Ismétlem, ne formáljunk véleményt látatlanban, bizonyos értelemben tipikus Jancsó-filmélmény várható a szemlenyitón. Az alkotógárdából is ismerős nevek rémlenek föl. Operatőr: Jancsó Nyika. Vágó-szerkesztő: Csákány Zsuzsa: Szereplők: Daniel Olbrychsky, Cserhalmi György, Gálffi László, Mucsi Zoltán. A támogatók között ott van a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Magyar Televízió.

Novák Emil elmondta még, hogy öt kategóriában kilencvenöt film méri össze erényeit. Ő sem akar nyilván „prejudikálni”, ám mivel megszoktuk, hogy a nagyjátékfilmek mezőnyében enyhén szólva kevés revelációerejű alkotást látunk, eleve a kisjátékfilmekre hívta föl a figyelmünket. Idén harminchárom filmnovellát láthatunk. A dokumentarista alkotások előzsűrijének sok dolga volt, százhatvankilenc alkotásból kellett kiválasztaniuk a döntőbe jutott harmincat. A „húzóágazatban”, a nagyjátékfilmes kategóriában tizenhat opus szerepel. Ezen kívül kilenc tévéfilm, hét tudományos-ismeretterjesztő alkotás lesz a döntőben. És számos információs vetítés is várja az érdeklődőket.

Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkára beszélt a sajtó képviselőinek az anyagiakról. „A szemle költségvetése idén 160 millió forintra rúg, amiből 150 milliót biztosított az MMKA. Ez ugyan kevesebb, mint a tavalyi büdzsé, de 2009-ben kiemelt rendezvény volt a jubileumi 40. Magyar Filmszemle. A magyar többségi részvételű produkciók összbüdzséje most 3,7 milliárd forint volt, és ennek 40 százalékát – 22 film esetében – fedezte az MMKA. A szemle fő támogatója a T-Home, amely 3 millió forinttal járul hozzá a tévéfilm-kategória nyertesének következő munkájához”.

Kozma Ilona programigazgató arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy számos pótvetítéssel igyekeznek megoldani, hogy egyetlen érdeklődő se maradjon ki a mustra élményéből. „Ehhez hozzátartoznak a szakmai fórumok, a zsűrik nyilvános ülései (a játékfilmes és a tévéfilmes értékelés kivételével), sőt, a kecskeméti animációs fesztivál valamennyi díjazott alkotásának bemutatása is szerepel a programban. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban a tavalyi szemlefilmek plakátjaiból nyílik kiállítás, ott látható majd egy filmes fotótárlat is. A mustrák teljességélményéhez hozzátartoznak a vidéki vetítések is, idén Balassagyarmat, Gyöngyös, Keszthely, Veszprém kapja a párhuzamos szemlevetítések jogát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.