A szemle kezdetén érdemes a kezdetekre visszagondolni. 1965. november 10–14. között megrendezték az első Magyar Játékfilmszemlét, majd az ezt követő további tíz szemle házigazdájaként Pécs, a Dunántúl egyik kulturális, szellemi és művészeti központja a magyar filmkultúra és filmtörténet lapjaira is kitörölhetetlen betűkkel írta be a nevét. Az első pécsi szemlén hat magyar játékfilm volt versenyben, s mellettük öt új magyar film ősbemutatójára került sor. A szemle nagydíját Fábri Zoltán Húsz óra című filmje nyerte. Fődíjat három alkotás kapott: Nehéz emberek – Kovács András, Így jöttem – Jancsó Miklós, A tizedes meg a többiek – Keleti Márton. Rendezői díjat kapott Fábri Zoltán, operatőri díjat Illés György, színészi díjat Sinkovits Imre. Ám a hatalom úgy döntött, mégsem jó, ha az irodalom és a filmművészet legjobbjai éppen az egyre fokozódó elégedetlenség, a változások első, 1981-es évének holdudvarában kikerülnek a vigyázó szemek sugárköréből, így anyagi okokra hivatkozva a szemle 1983-ra a fővárosba került. Olykor különvált, máskor egyesült az úgynevezett játékfilm a dokumentumfilmtől, s vannak tudományos, ismeretterjesztő műfajok, amelyek külön tartanak mustrát vidéken, Miskolcon, Szolnokon, a tévések Pécsett stb. Mostanság egy nyolcnapossá bővült hét során egy nagy mustrán belül, időben elkülönülten, de mégis együtt tartják művészfilmesek, dokumentaristák, kísérletezők a mustra vetítéseit. Bevallva-bevallatlanul, rendezvényként azok a szemlék sikerültek a legjobban, amelyek egy nagy, agoraszerű központban koncentrálódtak. Idén másodízben lesz a Magyar Filmszemle helyszíne a MOM Palace, az utánjátszó helyszín pedig immár hagyományosan az Uránia Nemzeti Filmszínház. Eltűnt a képből a legjobb helyszín, a Budapest Kongresszusi Központ, (reméljük, jövőre fő helyszínként visszatér), illetve a Bem mozi is lekerült a palettáról.
Bár a startpisztoly hivatalosan csak február 2-án este dördül el, a dokumentumalkotásokat már reggeltől elkezdik bemutatni. A nyitóünnepen – ahogy már megírtam egyszer – Jancsó Miklós Oda az igazság című áltörténeti fantáziáját láthatjuk, összköltségvetését is leírtuk már többször: 480 millióba került. A záróünnepen adják át az idei életműdíjakat: Révész Gitta, a filmlaboratórium produkciós osztályvezetője, Nagy Anna színésznő, Szoboszlay Péter Balázs Béla-díjas animációs rendező, Zsombolyai János Balázs Béla-díjas rendező-operatőr, érdemes művész, Pásztor József gyártásvezető és Djoko Rosic szerb születésű bolgár színész részesül idén a megtiszteltetésben. Mint tudjuk, két éve ítélik oda az Arany Orsó díjat, a legjobbnak ítélt közönségfilm pedig Moziverzum-díjat kap. A szemlén díjazzák a legjobb rendezőt, operatőrt, forgatókönyvírót, a legjobb női és férfi alakítást, s számos különdíjat is kiosztanak. A külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját 1986, az életműdíjat 1994, a legjobb elsőfilmes rendezésért járó Simó Sándor-emlékdíjat 2003 óta ítélik oda. A legjobb vágásért osztják az Arany Olló-díjat, a legjobb hangmérnöki munkát Arany Mikrofonnal ismerik el. Négy éve díjazták először a legjobb filmzenét, s létrehozták a látványtervezői díjat is. A szemlén adják át a Magyar Mozgókép Mestere díjat, amely 2004-ben, a 35. filmszemle megnyitó ünnepségén debütált.
Az 41. Magyar Filmszemlét a filmes társadalom Balázs Béla emlékének ajánlja, s vetítéssel ünnepli Major Tamás születésének századik évfordulóját is. Ahogy minden mustra kezdetén, ezúttal is eláruljuk, melyik filmről beszél a legtöbbet a „szakma”. Hajdu Szabolcs Bibliothéque Pascal című alkotása engem Panait Istrati, a román Gorkijnak nevezett, különleges, színes palettával látó író Kira Kiralina című ezeregyéjszakás világára emlékeztet, pontosabban az Ezeregyéjszaka pokolbéli megfelelőjére. (Panait Istrati Braila, 1884. augusztus 10. – 1935. április 16.), eredeti nevén Gherasim Istrati, román és francia nyelven alkotó zseniális román író. Legfőbb művei: Kira Kiralina, Pusztai bogáncs, Codine, Cosma.) Mind Panait Istrati regénye, mind Hajdu Szabolcs filmje vérbeli keleti csavargótörténetet rögzít, amelyben lenyűgöző élmények és lealacsonyító szenvedések kavarognak együtt, a viszolyogtató mélyrealizmus és az erotikus felhangokban bővelkedő fantázia egységének jegyében.
A filmet rendezte és írta: Hajdu Szabolcs. Fényképezte: Nagy András. Zeneszerző: Flanger, Bumt Friedmann and AtomTM. Vágó: Politzer Péter. Hangmérnök: Balázs Gábor. Producer: Angelusz Iván, Kovács Gábor, Andras Hamori. Társ-producer: Pataki Ági és Reich Péter. Co-producer: Marco Gilles, Daniel Mann, Mesterházy Ernő, Mécs Mónika, Poós András, Romwalter Judit. Főszereplők: Török-Illyés Orsolya, Oana Pellea, Razvan Vasilescu, Andi Vasluianu, Shamgar Amram, Mihai Constantin, Hajdu Lujza, Ion Sapdaru. Gyártó: Filmpartners Kft., Katapult Film Kft. A színes magyar–német filmdráma játékideje 111 perc. A mustrán február 6-án, 18:30-kor láthatjuk. A szemle utáni magyarországi bemutató: 2010. március 18.
A film támogatói: Magyar Mozgókép Közalapítvány, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Eurimages, TV2, Paksi Atomerőmű Zrt., Nemzeti Kulturális Alap, Szerencsejáték Zrt., Raiffeisen Bank, Audi, MEDIA, Europcar. Forgalmazza a Szuez Film Kft. Jómagam kíváncsian várom, hogyan reagál a magyar szemleközönség erre a nem mindennapi filmtörténetre.
origo.hu
Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet
