A névjegyzék olyan közhitelű nyilvántartás, amely azoknak a magyar állampolgároknak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon választójoggal rendelkeznek az áprilisi országgyűlési választáson. A névjegyzék segítségével ellenőrizhetik a választási szervek az urnához járulók választójogosultságát, és az esetleg többször szavazni próbálókat is ennek alapján tudják kiszűrni. A helyi polgármesteri hivatalban megtekinthető névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője állítja össze a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása, valamint a szavazati joggal nem rendelkezők nyilvántartása alapján. A névjegyzékben azonban szerepelnek azok is, akik csak az első fordulót követően, de a második fordulót megelőzően válnak nagykorúvá, ám ezt a tényt feltüntetik a névjegyzéken. A közszemlére tett névjegyzék tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakóhelyét, névjegyzékbeli sorszámát. Abban az esetben, ha egy lakcímen két azonos nevű ember szerepel, a névjegyzék tartalmazza a választópolgár születési idejét is. A névjegyzék a választópolgárok adatain kívül tartalmazza a megye, a település megnevezését és a szavazókör sorszámát is.
Az országgyűlési választáson szavazásra jogosult mintegy 8 millió állampolgárnak február 8. és 12. között kellett megkapnia az értesítést a névjegyzékbe való felvételről és az ajánlószelvényt. A választási értesítő tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, a szavazás helyét és idejét, továbbá a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat. Azok a választók, akik nem kaptak a múlt héten értesítőt, a közszemlére tett névjegyzékben ellenőrizhetik ma délutánig, hogy szerepelnek-e a nyilvántartásban, és 16 óráig kifogást terjeszthetnek elő jogosulatlan kihagyás vagy felvétel miatt. Tévesen, így jogosulatlanul szerepelhet a névjegyzékben például olyan személy, akit bíróság tiltott el a közügyek gyakorlásától. A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. Ha a jegyző a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket módosítja, ha nem ad helyt a kifogásnak, akkor azt legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak.
A bíróság a kifogásról a beérkezését követő három napon belül dönt, és ha a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A névjegyzéket a jegyző az informatikai rendszerben – a választás első fordulóját megelőző második nap 16 óráig, majd ezt követően a második fordulót megelőző második nap 16 óráig – továbbvezeti, azaz felveszi azokat, akik lakóhelyet létesítenek, házasságkötés révén nagykorúvá – ezáltal választójogosulttá – válnak, illetve visszanyerik választójogukat. Törli azokat, akik elhaláloztak, elköltöztek, illetve azt, aki elvesztette választójogát. Rögzíti továbbá az igazolás kiadását és a felvételt a külképviseleti névjegyzékbe.
Akik a szavazás napján nem tartózkodnak a lakóhelyükön, de élni kívánnak a szavazás jogával, az első forduló előtti péntekig – április 9-én 16 óráig – kérhetik a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől az igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján. Ajánlott levélben pedig úgy kell kérni az igazolást, hogy az legkésőbb április 6-ig megérkezzen az illetékes választási irodához. Akik külképviseleteken kívánnak szavazni, személyesen vagy meghatalmazott útján március 19-ig kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe.
(MTI)
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
