Jó formában vannak a bankok, mégsem akarnak hitelezni

A bankok hitelezési képessége erős, likviditási és tőkehelyzetük jó, kockázatvállalási hajlandóságuk azonban továbbra is alacsony, ami megnehezíti az ügyfelek hitelhez jutását – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb hitelezési felméréséből.

Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitási szakterületének helyettes vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján a felmérés eredményeit ismertetve elmondta: a kockázatkerülés főként a vállalati hitelezésben látható. A vállalati és a fogyasztási hiteleknél a bankok tovább szigorítottak a feltételeken, azonban a szigorító bankok aránya csökkent. Főleg a nem ár jellegű feltételek (például fedezeti követelmények, hitelminősítés) szigorodtak, s enyhítésüket a bankok az első félévben nem is tervezik.

A vállalati hitelezés visszaesésében a kínálati tényezők mellett továbbra is fontos szerepet játszik a beruházási hitelkereslet alacsony szintje. A vállalati ügyfelek közül csak a legjobb hitelképességűeket hitelezik a bankok. A vállalati hitelezés visszaesésében a felmérés szerint a szűk kínálat mellett az is szerepet játszott, hogy alacsony a beruházási hitelkereslet.

A jegybank most publikált hitelezési felmérése a bankok 2009 negyedik negyedévi hitelezési gyakorlatát vizsgálja, és 2010 első félévére vonatkozó várakozásait tükrözi – ismertette Homolya Dániel vezető közgazdasági elemző. A megkérdezett bankok és lízingcégek piaci részesedésük alapján a hitelezési piac 90-97 százalékát fedik le. Nagy Márton elmondta: a háztartási lakáscélú jelzáloghiteleknél ellentétes folyamat figyelhető meg. Itt főként az ár jellegű hitelezési feltételek (kamatok) enyhültek, főként az új, forint alapú hiteltermékekhez kapcsolódóan. A bankok arra számítanak, hogy hitelezési hajlandóságuk e szegmensben a jövőben növekedni fog, a szigorú nem ár jellegű feltételek azonban – a kamatok csökkenése mellett – fennmaradnak.

Hasonló folyamatok érvényesülnek más országokban is. A háztartási portfólió romlása a tavalyi negyedévben mérséklődött, amihez a felmérés szerint az átstrukturálások jelentősen hozzájárultak. Az ügyfelek fizetőképességét elsősorban a futamidő hosszabbításával és a törlesztőterhek átmeneti (jellemzően 6-12 hónapos) enyhítésével kívánták elérni a bankok. A bankok háztartási hitelállományuk átlagosan 2-5 százalékát strukturálták át, és ezen ügyletek 80-90 százalékánál sikerült az újabb fizetési késedelembe esést elkerülni.

(MTI)