A súlyos görögországi költségvetési és államadóssági gondok kapcsán összeállított áttekintésben a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja azt írta: alapeseti forgatókönyve középtávon nem számol euróövezeti tagok távozásával. A Standard & Poor’s tudomása szerint egyetlen valutauniós kormány sem vetette fel nyilvánosan a kilépést a jelenlegi pénzügyi bajok lehetséges megoldási módjaként.
Az S&P kiemeli: ha valamely eurótag kilépne, és euróban fennálló közadósságát az új nemzeti valutára vezetné át, az a szerződési feltételek egyoldalú módosítását jelentené. Ha egy ilyen lépés hátrányosan érintené a hitelezőket, azt a Standard & Poor’s – saját adósbesorolási kritériumai alapján – az adós ország nem törlesztővé válásának tekintené – áll az elemzésben. A hitelminősítő szerint ha valamely eurótagállam gyenge pénzügyi helyzetben hagyja ott a valutauniót – és nem denominálja át az új nemzeti valutára adósságát –, az újonnan meghonosított hazai pénznem jelentős leértékelődésével kellene számolnia. Ez természetszerűleg a most már devizaadósságnak számító euróadósság-állomány drágulását jelentené a helyi valutában, erősítve a költségvetésre nehezedő nyomást.
A Standard & Poor’s londoni szakértőinek véleménye szerint a tárgyalásos úton történő kilépés lehetséges ugyan, az egyoldalú távozás azonban „politikailag megosztó” lépés lenne. Emellett a tőkemenekítés kockázata – amely bankválságot is okozhat – szintén valószínűtlenné teszi, hogy az euróövezeti kormányok ezt a megoldást választanák. Az egyes euróövezeti tagállamok adósságtörlesztési leállásának esélyét latolgató fejezetben nincs egyértelmű válasz arra, hogy várható-e ilyen fejlemény valamely valutauniós országban. Az S&P mindenesetre kiemeli, hogy jelenleg az euróövezet mindegyik tagállama befektetésre ajánlott adóskockázati besorolási sávban van, és a cég véleménye szerint hitelképességük „legalábbis megfelelő” pénzügyi kötelezettségeik teljesítéséhez.
Az elemzéshez fűzött táblázatos kimutatás szerint a Standard & Poor’s által az elsőrendű befektetői kategóriában – vagyis az „AAA”-tól az „A” sávig terjedő osztályzati szinteken – nyilvántartott szuverén adósok közül 15 éves távlatban egy sem vált nem fizetővé az 1975 és 2009 közötti időszakon belül. A közepes befektetői „BBB” sávba sorolt szuverén adósok kumulatív nem fizetővé válási rátája azonban ugyanilyen időtávban 6,07 százalék volt a vizsgált időszakban. Az S&P jelenleg ez utóbbi sávban tartja a görög szuverén adósságot.
A cég decemberben vonta meg az „A” kategóriás elsőrendű adósi minősítést Görögországtól, közepes befektetői „BBB plusz” szintre süllyesztve a hosszú futamú görög adósosztályzatot, amely változatlanul negatív megfigyelés alatt van. Tavaly egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings is visszaminősítette Görögországot a „BBB” kategóriába, szintén „BBB plusz”-ra gyengítve a görög osztályzatot. Görögország az első – és eddig az egyetlen – olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő is visszasorolt a közepes „BBB” osztályzati sávba. A Standard & Poor’s épp e héten adott ki figyelmeztetést arról, hogy a negatív megfigyelés érvényben tartása Görögország egy hónapon belüli újbóli visszaminősítésének lehetőségére utal; az osztályzat egy vagy két fokozattal romolhat. Ha az S&P a jelenlegi szintről még két fokozattal lejjebb viszi a görög besorolást, Görögország a befektetői sáv aljára, a már nem befektetői – spekulatív – osztályzati kategória határára kerülne.
A Standard & Poor’s csütörtöki elemzése a külső segítség lehetőségéről azt írta: a külső pénzügyi támogatás „lélegzetvételnyi időt” adhat a szükséges intézkedések bevezetéséhez, ám a szuverén hitelképesség legfontosabb befolyásoló tényezője a cég szerint az erőteljes, jól körülírt, kellő idejű gazdaságpolitikai válaszlépések megtétele a pénzügyi bajba került kormány részéről, és az egyensúlytalanságok korrigálásának végső felelőssége az adott szuverén államé. Ennek sikeressége a politikai akarattól függ, és attól, hogy az érintett kormány képes-e a hitelképességi megítélését stabilizáló gazdaságpolitika meghonosítására – áll az elemzésben.
A Standard & Poor’s tavaly stabilra javította a leminősítésre utaló addigi negatívról Magyarország közepes befektetői, „BBB mínusz” szintű szuverén adósbesorolásának kilátását, a konszolidációs erőfeszítések eredményére hivatkozva. A cég ezzel levette a napirendről Magyarország mint szuverén adós leminősítését. A hitelminősítő Kelet-Európáról és a feltörekvő gazdaságokról e héten Londonban rendezett éves helyzetértékelő szemináriumán Frank Gill, a cég szuverén minősítésekért felelős igazgatója „nagyon jelentősnek” nevezte a magyar kormány által végrehajtott költségvetési konszolidációt. Hozzátette: a tavaszi választások jelentenek „valamelyes kockázatot”, de a Standard & Poor’s alapeseti feltételezése az, hogy a választásokon győztes politikai erő – bármelyik legyen is az – folytatja majd az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és folytatja az IMF-program végrehajtását is.
(MTI)
origo.hu
Hiába titkolták, kiderült Gyurcsány Ferenc döntésének oka
