A spanyol Ibex 35 annak ellenére zárt pénteken is 3,28 pontos eséssel, hogy pénteken délelőtt fél tizenkettőkor még javában pozitív tartományban járt, mert a spanyol jegybank éves jelentése végre arról számolt be, hogy egymást követő hét negyedév után véget ért a spanyol gazdaság recessziója. De a New York-i tőzsde nyitása után újra jelentősen visszaesett, részben azon félelem miatt, hogy más uniós országra is átterjedhet a görög válság, ezt aztán megtetézte a Valutaalap és a BCE intése a spanyol (és a portugál) szocialista kormányhoz: minél előbb kezdjék lefaragni költségvetési hiányt. Miguel Ángel Fernández Ordónez, a Banco de Espana kormányzója reméli, hogy a spanyol statisztikai hivatal (INE) megerősíti a jegybanki adatokat a jövő héten. Nem segített az Ibex mutatóin az a két bejelentés sem, hogy a spanyol kormány jóváhagyta a 9,794 milliárd eurós összeggel járuljon hozzá a görög gyorssegélyhez, és javult a foglalkoztatás helyzete az Egyesült Államokban. A spanyol segítség szépséghibája, hogy a spanyol állam közben hatszor annyi kamatot fizet a kétéves futamidejű adósságpapírokért (2,9 százalék), mint Németország. (Görögország ugyanerre az időre már 16 százaléknál jár.)
A lisszaboni tőzsde is nagy eséssel zárta a hét utolsó napját: 2,94 százalékkal értek kevesebbet a papírok, és 6,224 ponton zárt. A Jornal de Negócios című gazdasági napilap összeírta a veszteségeket: keddtől négy egymást követő napon úszott el a PSI 20, és az összes részvény legalább 3 százalékot vesztett értékéből. A legtöbbet a hazánkban is érdekeltségekkel rendelkező Mota-Engil építőipari cég szenvedte el: 17,62 százalékos értékvesztés miatt fájhat a cégvezetés feje. A PSI 20-nak ez az öt fekete nap tehát több mint 6 milliárd eurós veszteséget jelentett. Világviszonylatban azt is megállapította, hogy az év eddigi tőzsdei esései terén Portugália az ötödik helyre került: első Caracas 37,21 ponttal, második Athén 25,76-tal, harmadik Madrid 24,24-gyel, a ciprusi székhely, Limasszol parkettje pedig 23,99 pontos idei összes esést mondhat magáénak. Portugália 2010-ben éppen az ötödik legnagyobb zuhanást produkálta eddig. A portugál Público gazdasági rovatának elemzője amiatt kesergett, hogy a Moody's kétértelmű véleményt adott a portugál adósságkockázatról. Kristin Lindow, a kockázatelemző cég egyik alelnöke ugyanis szerdán úgy nyilatkozott, hogy nem remélik a portugál adósságkockázat gyengülését. De hozzátette rögtön, hogy ettől függetlenül eshet újabb egy-két fokozatot a besorolási listán.
A hét eseményeinek kapcsán szögesen ellentétes véleményt mondott két korábbi közgazdasági Nobel-díjas: Edmund Phelps (2006) a belga L’Echónak adott pénteki nyilatkozata szerint megmaradhat a monetáris unió a görög válság, és a kedvezőtlenebb körülmények ellenére. Ettől függetlenül kedvezőtlennek, ha ugyan nem katasztrofálisnak látja az európai gazdasági helyzetet. Joseph Stiglitz (2001) vele ellentétben kedden továbbra is sötét képet festett az euró jövőjéről a BBC Radio 4 csatornának: amíg az euróövezet tagállamai nem rendezik alapvető intézményes problémáikat, addig veszélyben marad az euró. Véleménye szerint valószínűleg túlzott a remény, hogy megfékezi a spekulatív támadásokat a görög állam ilyen módon való megsegítése – amennyiben sikerül.
(lavanguardia.es, elpais.es, elmundo.es, abc.es, cincodias.es, expansion.com stb. – Spanyolország, jornaldenegocios.pt, diarioeconomico.com, dn.sapo.pt, publico.clix.pt, expresso.clix.pt stb. – Portugália)
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
