A múltra visszatekintve Farkas Olivér költő, a fesztivál főszervezője, a Szent István Társulat igazgatója nemcsak annak örül, hogy a keresztény könyvünnep nagykorúvá érett, hanem annak is, hogy remekül illeszkedik a Gutenberg-galaxishoz kötődő országos karneválok sorába. Az olvasók elfogadták, hogy áprilisban lezajlik a nemzetközi könyvfesztivál, a világirodalom ünnepe a Millenárison. Májusban, jobbára a pünkösdöt megelőző héten egy hétig válogathatnak az érdeklődők keresztény szellemiségű könyvek között a Szent István könyvhéten, a Ferenciek terén. A folyamat lezárul a kulturális évadot is berekesztő, nagy múltú, folyamatosságát tekintve egyedülálló júniusi ünnepi könyvhéttel a Vörösmarty téren. Az igazgató szerint egyre több szakmai fórumon olvashatjuk, hogy a Szent István Könyvhét az ünnepségsorozat egyenrangú, szerves tagja. Aki a fesztivál idején kijön a Ferenciek terére, meggyőződhet arról, hogy nem csak a hívők találnak ott olvasnivalókat. A könyvhét főszervezője, a Szent István Társulat még a szocializmus éveiben is kiadott olyan nem teológiai és nem egyházi jellegű műveket is, amelyeket a világi kiadók még a tűrt kategóriába sem mertek belecsempészni, mint például Graham Greene Hatalom és dicsőség vagy Antoine de Saint-Exupéry Citadella című munkáit.
Rózsa Huba professzor a gyakorlati tudnivalókra rátérve elmondta, hogy hétfőtől szombatig a pesti, V. kerületi Ferenciek terén huszonkét, Makovecz Imre által tervezett jurta-sátorban naponta 9–19 óráig 32 könyvkiadó várja az érdeklődőket. A résztvevő kiadók az ország számos térségét képviselik, Budapesten kívül Szegedről, Pannonhalmáról, Kecskemétről, Kiskunfélegyházáról, sőt Erdélyből és a Délvidékről is érkezik egy-egy. Az egyes kiadók által képviselt szervezetek, egyesületek, egyházak köre is szerteágazó. A magyarországi szerzetesrendeket, a hazai protestáns és katolikus egyházat képviselő könyv- és lapkiadók mellett jelen vannak keresztény lelkiségi könyvekkel foglalkozó könyvkiadók és terjesztők is.
Végül Sarbak Gábor professzor tallózott a gazdag termésben. A hitvalló munkák közül figyelemre méltó Elmer István interjúregénye Szendi József nyugalmazott veszprémi érsekkel. A kiváló teológus és hitvalló egyházvezető a pártállami időkben is vállalta a nyílt szembenállást a hatalommal. Az üdvösség alfája és ómegája szerinte az újjászületés Krisztusban, szent Pállal szólva: vessétek le a régi embert s öltsétek magatokra az új embert. A vértanúk szenvedéstörténetének teljességre törekvő jegyzéke, A Római Martyrologium a Szent István kiadó jóvoltából megjelent Diós István fordításában.
A Szent István Társulat adta ki a Stephanus-díjas házaspár, Skrabski Árpád–Kopp Mária: A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban című kötetét. Milyenek a boldog és tartós párkapcsolatok; hogyan lehet fenntartani ezeket a kapcsolatokat? Milyen személyiségvonások teszik alkalmassá a fiatalokat ilyen kapcsolatok létesítésére, és mit értünk boldogság alatt a bibliai nyolc boldogság tükrében? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ az idei szakirodalmi Stephanus-díjas szerzőpáros könyve. Farkasfalvy Dénes Himnuszok című könyve a másik díjazott alkotás. A latin nyelvű himnuszköltészet első nagy művelője Szent Ambrus milánói püspök volt. A századok során a költemények többszöri revízión estek át, ennek következtében eredeti szépségük sokszor elhomályosult. A II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformját követően Farkasfalvy Dénes, a dallasi ciszterci kolostor tudós apátja az eredeti alkotások formahűségét követve készítette el himnuszfordításait. A teológiai tartalomkeresés és vallásos élmény kifejezése mellett lelkesíteni akar és gyönyörködtetni, hogy az egyházi költészet legősibb gyöngyszemeivel az olvasók lelkében is himnuszokat fakasszon. Michael Hesemann A Názáreti Jézus – Régészek a Megváltó nyomában című kötetének világhírű, történész bestseller-írója a legújabb archeológiai kutatások fényében ered az emberiség történetének központi alakja, a Názáreti Jézus nyomába. A Biblia és a régészet karöltve vezeti az olvasót a Megváltó életének és cselekedeteinek helyszíneire, ahol szenzációs felfedezések és adatok kerülnek napvilágra.
Sarbak Gábor professzor a szépirodalom kedvelőinek figyelmébe ajánlotta Czigány György Mennyei rónán című verskötetét, amelyben együtt vannak a kiváló költő ifjúkori és legújabb művei. Ezek a pusztulás fényességét emlegetik, amellyel szemben egyetlen reményünk a hit. A jelenkorban született művek szellemi vezérmotívuma a súlyos gyász, amelyet a költő szeretett felesége, Erika halála óta méltósággal visel. A lélek ebben a felfokozott állapotban különösen érzékeny, így Czigány költészetének másik fő motívuma a szeretetvágy. Goethe szavaival: élet és halál csatázik a szívben. Két tragikusan fiatalon elhunyt művészről írt esszéregényt Szőcs Géza, a Tasso Marchini és Dsida Jenő – avagy a sorsvonalak játéka Kolozsvártól Arco di Trentóig címmel, egyben megidézi Kolozsvár békebeli légkörét is.
Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet