Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilapban Reinhard Mohr Május 1-je, a műveletlenség unalmas karneválja című cikkében elemzi az immár megszokottá váló berlini és hamburgi zavargások hátterét.
Május 1-jén Berlinben és Hamburgban ismét kiengedték a fáradt gőzt. Minden évben megrendezik ugyanazt a szánalmas, erőszakos rituálét hol több, hol kevesebb sebesülttel, a résztvevőket döntően a randalírozás érdekli.
Összesen 40 tüntetést jelentettek be Berlinben, összesen 6000 rendőr érkezett az ország egész területéről, de minden előzetes félelemmel ellentétben az évente megrendezett berlini „népi játékok” (Henryk M. Broder) meglepően békésen kezdődtek. Ami a telephelyek közötti versengést illeti, az éjszaka még Hamburg vezetett, ahol az úgynevezett Sánc-negyedben utcai harcokra is sor került.
Végül a hamburgi rendőrség öt sebesült rendőrről és egy sérült tűzoltóról tett jelentést, a kora reggeli órákig 21 randalírozót vettek őrizetbe, és 8 személyt letartóztattak. Berlinben lényegesen békésebb volt a május 1-je, mint 2009-ben. Akkor majdnem 500 sérült rendőrt kellett ellátni, az idén mindössze egyet.
A berlini szélsőbaloldali erőszakcselekmények már egy ideje felülmúlják a jobboldaliakat. A fekete ruhás, antifasiszta csoport magasra emelt baseballütőkkel világos üzenetet küldött: itt a jogállam erőszak-monopóliuma csak papírtigris.
A mozgósítást erősíti a hónapok óta megszokottnak tekinthető autógyújtogatás, ami a fiatal elvtársak számára egyfajta felvételi rítussá vált az antifasiszta harci közösségbe.
Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilap Glarus kanton gyűlése elvetette az ingyenes tömegközlekedést és a külföldiek választójogát című cikkében tudósít a kis közösség törvényhozó szervének legfontosabb döntéséről.
Glarus, ahol 16 évesen már szavazni és választani is szabad, az első német kanton lehetett volna, ahol a külföldiek önkormányzati és kantonkérdésekben voksolhattak volna. Ehhez a kanton tanácsának – melynek ülésén elméletileg a 38 371 lakosú Glarus minden felnőtt polgára megjelenhet – el kellett volna fogadnia a megfelelő előterjesztést.
A kanton szintén Glarus nevű székhelyén megtartott gyűlésen a megjelentek többsége követte a kormány és a csak előkészítő szerepet játszó parlament javaslatát, miszerint a politikai beleszólás lehetőségéhez a honosítási eljárással juthat el valaki.
A külföldiek kantoni és önkormányzati választójogát eddig csak a francia többségű közösségek, mint Neuenburg és Jura ismeri. Önkormányzati kérdésekben Waadt, Freiburg és Genf engedélyezi a voksolást. Appenzell Ausserrhoden, Graubünden és Basel város lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy ilyen kérdésekben, ha kívánják, választójoghoz juttassák a külföldieket.
A glarusiak elutasították a helyi ifjú szocialisták javaslatát is, mely ingyenessé tette volna a tömegközlekedést a Budapestnél alig 20 százalékkal nagyobb területű kantonban.
Összesen 22 kérdésről döntött négy és fél órás határozati ideje alatt az esős időben a szabad ég alatt álló mintegy 6000-7000 fős tömeg. Egyetlen előterjesztés kivételével követték a kormány és a kanton parlamentjének javaslatait.
A gyűlést, melyen közel ötvenen szólaltak fel, Marianne Dürst (FDP) tartományfőnök asszony nyitotta meg, aki a kanton történetében az első nőként tölti be ezt a posztot. Dürst kijelentette, a 623 éves múltra visszatekintő gyűlés nem holmi elavult szokás, hanem olyan értékalapú közösség, mely a szabadságra és a felelősségre épül.
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
