Botrány az UNESCO-ban

A nemzetközi közösség diplomatái néhány hete kétségbeesetten törik a fejüket egy kifejezetten kínos ügy miatt: Teodoro Obiang, a kicsiny közép-afrikai ország, Egyenlítői-Guineai olajdiktátora ugyanis hárommillió dollárt ajánlott fel az ENSZ gyermekjogi szervezete, az UNESCO általa alapítandó nemzetközi díjának.

Az új díjat az élet tudományaival foglalkozó kutatók, intézmények kapják, de egy feltétellel: a díjnak az adományozó nevét is kellene viselnie: Premio UNESCO-Obiang Nguema Mbasogo. Obiang 1979 óta megszakítás nélkül az 1968-ig Spanyolországhoz tartozó egykori gyarmat elnöke. Az ország a kilencvenes években fölfedezett olajkincs révén az afrikai Kuvait nevet kapta, mert Afrikában a harmadik legnagyobb olajkészlettel rendelkezik. A díj egyre kényesebb ügye 2008 óta húzódik, amikor a Párizsban járó Obiang felvetette javaslatát a szervezet vezetésének. 2008 novembere óta minden a legnagyobb rendben ment, de 30 nappal az első díj átadása előtt befolyásos államok – Egyesült Államok, Franciaország – és szervezetek – például a Human Rights Watch –, sőt köztiszteletben álló személyek kezdtek tiltakozni a díjátadás ellen. Utóbbiak között főleg Desmond Tutu, az 1984-ben béke Nobel-díjjal jutalmazott dél-afrikai Johannesburg anglikán érseke emelte föl szavát a díj és Obiang ellen: véleménye szerint a díjalapítás helyett előbb saját népét kellene kiemelnie a nyomorból az olajeladásból kapott hatalmas bevételek révén.

Az UNESCO jelenlegi elnöke, a 2009 szeptemberében kinevezett bolgár Irina Bokova a hirtelen ellenállás láttán úgy előbb tárgyalt valamennyi érdekelt féllel, aztán úgy döntött, hogy elhalasztják a vitatott díj átadását. A nemzetközi díj ügye megosztotta Afrikát és magát a szervezetet is: már az UNESCO vezetésén belül sem támogatják nagy lelkesedéssel a díjat, sőt Obiang újabb nagy segítséget kapott: Kína is emlékeztette a nemzetközi szervezetet, hogy a díj egy előzetes megállapodás eredménye.