Fehér festékkel a gleccserek megmentéséért

A perui sajtó figyelmét egyelőre elkerüli egy elég vitatott kezdeményezés az Andok olvadó gleccsereinek megmentésére: a Világbank mégis fölkarolta egy különc tudós, Antonio Gold javaslatát, és ötlete nyomán egyelőre különleges fehér színű festékkel pótolják az egyik elolvadt jégfolyamot, nevezetesen a tengerszint felett 4756 magasan fekvő Chalón Sombrerót.

Gold még nem kapta meg a Világbanktól az ígért 200 ezer dollárt a dél-perui Ayacucho közelében fekvő egykori jégár csúcsainak kifestésére, de hat társával már megkezdte a munkát. Ebben a térségben a napsütés elolvasztotta már több hegycsúcs jégsipkáját. Gold és segítőtársai három természetes és nem környezetszennyező anyag: mész, víz és tojásfehérje keverékével egyfajta cementtel borítják be a Chalón Sombrerót. Ha jól halad a munka, hamarosan végeznek ezzel és két másik közeli csúcs „bemeszelésével”, összesen mintegy 70 hektáros területen.

Gold abból az egyszerű tényből indult ki, hogy ha a napfény fehér színű felületre esik, akkor nem melegíti föl a földfelszínt, hanem visszairányul oda, ahonnan jött, az űrbe. Stephen Chu, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere támogatott egy hasonló elképzelést, de ő a városi és falusi épületek tetejét festené be fehérre, amit pragmatikusabbnak tart, mint a hegycsúcsok bemeszelését.

A Chalón Sombrero közelében fekvő település, Licapa lakosai viszont minden reményüket Gold tervébe helyezték. Az egyik sok telet megért helyi indián lakos, a most 65 éves Pablo Parco elmondta, hogy 15-20 éves korában a gleccser még hatalmas volt, és akkor kezdett olvadni lassan. Akkoriban tűrhető volt a hideg, de most hidegek az éjszakák, a nappalok viszont elviselhetetlenül melegek. És megtörtént a csoda: a képek tanúsága szerint jégbordák nőttek a bemeszelt felületeken.

Peru azért fontos, mert itt található az Andok gleccsereinek 70 százaléka, és kutatók becslései szerint ha ilyen ütemben melegszik az éghajlat, 20 év alatt eltűnik a maradék gleccser is. Májusban az ország környezetvédelmi minisztere közölte, hogy az országnak évente 400 millió dollárra van szüksége, hogy enyhítsék az éghajlatváltozás következményeit. Antonio Brack azok közé tartozik, akik vitatják Gold elképzeléseit: szerinte számos érdekes tervet ismer, ezekre inkább áldozna pénzt, de Goldéra egy fityinget nem költene. Gold viszont úgy döntött, hogy tovább kísérletezik, és ha kell, a többi hósipkamentes perui csúcsot is bemeszeli.

(BBC Mundo)