Mi baja Arizonának?

The Washington Post (www.washingtonpost.com)

Komolyan megsínylette a bevándorlási törvényeket az Arizonáról alkotott nemzeti összkép – írja a The Washington Post. Az amerikai lap szerint mintegy 100 millió dollárnyi elmulasztott bevételbe került az államnak az ellentmondásos törvény.

„Akárhová megyek, az emberek azt kérdezik: Mi baja Arizonának?” – panaszkodik Kyrsten Sinema, egyike az állam kevés demokrata képviselőinek. Arizona az utóbbi időben a reflektorfénybe került, de nem kifejezetten előnyére – a bevándorlási törvény és a kisebbségi oktatás elleni támadás által keltett negatív hírverés máig nem ült el. „Szeretnék végre jó híreket olvasni az otthonomról” – írja blogjában Sinema.

A problémát Jan Brewer kormányzó is érzékeli: a napokban 250 ezer dolláros költségvetéssel induló bizottságot állított fel, melynek célja helyrehozni az állam image-ét, az arizonai gazdasági kamara 13 tagja pedig azon munkálkodik, hogy a fővárosba, Phoenixbe hozza az első osztályú baseball-liga jövő évi döntőjét.

Az élénkítésre szükség is van: a törvények ellen tiltakozó aktivisták bojkottra buzdítanak, amihez több zenész, köztük a Sonic Youth, Kanye West és a Rage Against the Machine is csatlakozott. A phoenixi polgármesteri hivatal számításai szerint az állam mintegy 100 millió dollárnyi bevételtől esett el a negatív kampány következtében.

Bár a törvény csak július végén lép életbe, a helyi mexikói közösségek máris félve készülnek a következményekre. Egy családban ugyanis általában vegyesen találhatók olyanok, akik már törvényesen tartózkodnak az országban, és olyanok, akik még nem szerezték meg az engedélyeket. „Többen más államokba költöztek” – mondja a helyzetről Vili Valderrama tiszteletes, a határ közeli Nogales papja. „Az emberek elcsüggedtek, úgy érzik, nincs hatalmuk a sorsuk felett.”

Legutóbb az 1980-as években esett ekkora csorba Arizona nemzeti megítélésén, amikor republikánus képviselők egy csoportja – köztük Obama elnökválasztási ellenfele, John McCain – tiltakozását fejezte ki a Martin Luther King tiszteletére bevezetendő emléknap ellen.

The Times (www.timesonline.co.uk)

Egyre több és több rab tér át muzulmán hitre a brit börtönökben – írja a The Times. A lap a börtönügyi főellenőr tanulmányát idézve arról tudósít, hogy az elítélteket főleg az összetartó közösség és a több szabadidő vezeti a prófétához, nem elhanyagolható azonban az étel minősége sem.

Dame Anne Owers ma megjelent írása szerint a muszlim vallású rabok száma az 1990-es évek óta drámai mértékű emelkedésnek indult: 1994-ben 2513 iszlám hívőt tartottak fogva Nagy-Britanniában, míg 2008-ban már 9795-öt. A tanulmány szerint nem hanyagolható el a kényszerített térítés sem, a legtöbben azonban a hívőknek járó extra juttatások miatt választják a mohamedán hitet. A muzulmánokat ugyanis többek között a pénteki ima idejére felmentik a munka és minden egyéb tevékenység alól.

Az áttérők egy része úgynevezett „kényelmi hívő”, akit a tanítások helyett az extra szünet és az étel vezérel: minden börtönben elérhető ugyanis „helal”, azaz az iszlám előírásoknak megfelelően elkészített menü, mely általában jobb minőségű, mint az átlagos börtönkoszt. „Egész jó a kaja, tulajdonképpen ezért tértem át” – mondta az egyik elítélt Owersnek. Mások az erős közösséghez való tartozás érzése miatt választják az új hitet. „A testvéreim mindenben támogatnak” – magyarázta az egyik rab. „Megosztjuk, amink van, és figyelünk egymásra”.

A jelentés adatai szerint a muszlim elítéltek csupán egy százaléka ül börtönben terrorvádak miatt, az őrök és az egyéb személyzet azonban hajlamos minden arab származású, muzulmán rabot ebbe a csoportba sorolni. Owers figyelmeztet, ha ez nem változik, az komoly veszéllyel járhat: a terroristaként kezelt rabok a megalázó bánásmód miatt valóban a szélsőségek felé fordulhatnak.