Pénteken lép hatályba a hitelezést szigorító kormányrendelet

Pénteken lépnek hatályba „a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelvizsgálat vizsgálatáról” szóló kormányrendelet hitelezhetőségi limitre vonatkozó rendelkezései, a rendelet egyéb szabályait már március 1-je óta alkalmazzák a pénzügyi intézmények.

A most érvénybe lépő rendelkezések szerint nem lehet majd hitelt nyújtani kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével, minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálni az ügyfél hitelképességét, illetve hitelezhetőségét.

A hitelezőknek rögzíteniük kell saját belső szabályzatukban, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. Ez eddig is gyakorlat volt a bankoknál, a hitelbírálati folyamat azonban nem volt részletes jogszabályi előírásokhoz kötve. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintösszeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A pénzügyi intézmények csak olyan hitelt nyújthatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.

A hitelezhetőségi limit meghatározásakor figyelembe kell venni a természetes személy összes ismert hiteltartozását, azokat is, amelyek más hitelnyújtóval szemben állnak fenn. Utóbbiról azonban csak a hiteligénylő nyilatkozata alapján tájékozódhatnak a hitelnyújtók, mivel Magyarországon a magánszemélyek esetében nincs teljes körű hitelnyilvántartás, úgynevezett pozitív adóslista.

Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb a hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más deviza esetén pedig 60 százalékánál. Ezt a korlátozást nem kell alkalmazni, ha a hitelfelvevő dokumentálhatóan rendelkezik a hitel devizanemében fennálló rendszeres jövedelemmel, amennyiben e jövedelem eléri legalább az összes devizában fennálló hitele törlesztőrészleteinek összegét.

A kormányrendelet hitel-fedezet arányt maximáló szabályai már korábban hatályba léptek. Így március 1. óta a forinthiteleknél a kihelyezett hitel nem haladhatja meg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 75, euróhitel esetében 60, más devizahitel esetében pedig 45 százalékát. Pénzügyi lízing esetén a hitel-fedezet arány legfeljebb 80, 65, illetve 50 százalék lehet.

Márciustól változtak a gépjármű-hitelezés szabályai is: a gépjárművásárláshoz nyújtott hitel futamideje azóta nem lehet hosszabb 84 hónapnál. Forinthitel esetében a hitel összege nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének a 75 százalékát, euróhitel esetében a 60 százalékát, egyéb deviza esetében pedig a 45 százalékát. Pénzügyi lízing esetén az arányok: 80, 65, illetve 50 százalék.

Ha a finanszírozó a magánszemély ugyanazon ingatlanára vagy gépjárművére többféle pénznemben nyújt hitelt, az ismertetett limitek közül az alacsonyabbat kell alkalmazni a teljes kitettségre. A rendelet alól vannak kivételek. A hitel-fedezet limitet nem kell alkalmazni például, ha az adós személy fizetőképességének biztosítása érdekében ugyanazon hitelnyújtó ad új hitelt, amennyiben ez csak a fizetőképesség helyreállításával indokolt mértékig eredményez további eladósodottságot.

(MTI)