Neue Zürcher Zeitung
Amióta csütörtökön nyilvánosságra hozták, hogy egy hét fős bizottság népszavazást kezdeményez a halálbüntetés ismételt bevezetéséről, egyre többen követelik a népi kezdeményezések anyagi jogi vizsgálatát ne az aláírásgyűjtés után végezzék el, hanem még előtte. Alain Griffel, a zürichi egyetem büntetőjog professzora azt javasolja, hogy egészítsék ki az alkotmányt újabb népi kezdeményezési érvénytelenségi okokkal. Azt mondja: egy kezdeményezés, mely az európai emberi jogi konvenció, más emberi jogi garancia, vagy az alkotmány alapértékeibe ütközik, legyen érvénytelen. Ami a halálbüntetés ismételt bevezetését illeti, kevés támogatásra számíthat a politikusok körében. Natalie Rickli, a Svájci Néppárt képviselője kijelentette, megérti a követelést, de elutasítja azt.
Die Welt
Egy Tom Buk-Swienty dán történész által meglelt dokumentum szerint IX. Keresztély király 1864-ben kész volt arra a lépésre, hogy Dániát beléptesse a Német Szövetségbe. 1864 tavaszán és nyarán Dánia két csatát is vesztett a porosz-osztrák haderővel szemben a Schleswig és Holstein hercegségekért folytatott háborúban. Az a veszély fenyegetett, hogy az akkori Dél-Dánia Sylt szigetétől északra egészen Hamburgig a győztesek kezébe kerül. Ezért IX. Keresztély inkább egész országát beléptette volna a Német Szövetségbe. Otto von Bismarck porosz miniszterelnök elutasította az ajánlatot, és a két hercegséget elcsatolta Dániától. Az 1864-es harcokról a dán történelemkönyvek a haza becsületes védelmezéseként beszélnek. Ezért különösen sokkota most a közvéleményt, hogy a király a kormány kihagyásával kész volt lemondani az ország szuverenitásáról Német Szövetség javára. Ez sokak szemében súrolja a hazaárulás határát. A média által megkérdezett dánok többsége örül, hogy nem következett be a csatlakozás.
origo.hu
Brüsszelben senki nem várta, hogy Trump megnyeri a választást
