A mögöttünk hagyott 100 nap sűrűre sikerült – mondta Orbán a Professzorok Batthyány Köre keddi rendezvényén a budapesti Szent Imre gimnáziumban. Idén, 2010 nyarán a leginkább közömbösek is érezték, hogy valami megváltozott, és más lett a politika, nagy dolgok vannak készülőben – tette hozzá. A miniszterelnök szerint vannak olyan helyzetek, amikor az idő összesűrűsödik, van, hogy néhány nap történéseinek több oldalt szentelnek, mint egy évtizednek. Nekünk erről van tapasztalatunk, mivel 1956 óta tudjuk, milyen a fegyveres forradalom, 1989 óta azt, milyen az alkotmányos forradalom, és 2010-ben tudjuk, milyen a kétharmados forradalom – hangoztatta a miniszterelnök.
„Nagy történelmi régiók veszítettek szédítő sebességgel egykori befolyásukból, míg keleten és délen hasonló tempóval törnek föl mások.” A politikus szerint ezt el lehet intézni azzal, hogy a nyugatot pénzügyi válság rázta meg, de a miniszterelnök úgy látja, ennél sokkal többről van szó. Orbán elmondta, hogy utópiákban élni nem lehet örökké. Sokak szerint a Lehman Brothers összeomlásával kezdődött a válság, de a miniszterelnök úgy véli, az utópia beleütközött a valóságba. „Úgy tartották, a piac mindenható, úgy tartották, értékteremtés és munka nélkül lehet gyarapodni, úgy tartották, valódi értékek alapjai nélkül is lehet gazdaságot építeni” – mutatott rá. Azt gondolták, hogy a piac erkölcsös is, és nincs szükség államra – tette hozzá.
Fontos párhuzam
A nagy politikai utópiák után mindig nehéz volt a talpra állás, volt, hogy nemzedékek élete ment rá – utalt többek között a második világháborút követő időkre. Felidézte: „száznapos” beszédet először Roosevelt elnök tartott 1933-ban, közvetlenül a nagy gazdasági világválság után, amikor a New Deal alapjait tették le. Orbán szerint a válságok mind különböznek egymástól, de van néhány fontos párhuzam is közöttük. A válságot követő első száz nap például elegendő arra, hogy egy törvényalkotási folyamat megteremtse egy új rendszer alapjait. A kormányfő értékelése szerint nyolc év keserűségével szembenézve leszámoltunk az utóbbi évek „hazudtunk reggel, délben meg este” politikájával.
Felidézte: e száz nap elején a gazdaság a szakadék szélén volt, és iszonyatos számokat láttunk a munkanélküliség és az államadósság terén. Emlékeztetett: 1990-től 2002-ig élt egy közmegegyezés, hogy nem üzemeltetjük hitelből az ország működését, ezt követően viszont megtörtént az ország brutális eladósításának bűne. Jövőre – mint mondta – például 2858 milliárdot kell majd visszafizetnünk, ami több, mint amiből az egészségügyet, a nyugdíjrendszert és az oktatást működtetni lehet, „ezt örököltük száz napja” – fogalmazott. A miniszterelnök által értékelt időszak kezdetére – úgy látja – a magyar államiság a szétesés határára esett. De „nem volt időnk nézelődni, feltűrtük az ingujjunkat és munkához láttunk. Rombolni persze mindig könnyebb” – utalt többek között az őszödi beszédet követő nehéz hetek időszakára. Ez a száz nap – Orbán szerint – arra volt elég, hogy „a káosz és szétesés után erős és magabiztos ország alapjait rakjuk le”.
Az emberekkel együtt
Először fordult elő Magyarországon, hogy a kormány programja egyenlő a kormányzó párt választási programjával, a kormány így egy valóságos programra kapott felhatalmazást a magyar néptől. „Mostantól egyetlen politikus sem takarózhat azzal, hogy a kormányzás más, mint a választás” – hangsúlyozta Orbán, aki hozzátette: ezzel tudja azt is magyarázni, hogy a kormány iránti bizalom és elégedettség megegyezik a választási időszak párt iránti bizalmával. Orbán úgy vélte, leszámoltak a technokrata utópiával, amelyben a néppel nem törődve átverték a társadalmon a saját elképzeléseiket. Most az emberekkel együtt az emberekért dolgoznak – fogalmazott a miniszterelnök.
Ez a 100 nap a megújuló Magyarország első 100 napja is – emelte ki. A nemzeti együttműködést építve megújították a közigazgatást, a gazdasági és az erkölcsi rendszert is, melyet reményeik szerint az alkotmány foglal majd egybe. Korszerűbb kormányzási struktúrát hoztak létre – tette hozzá, és emlékeztetett: az elmúlt 100 nap alatt már 55 törvényt fogadott el a parlament, 4 évvel ezelőtt csak 19-et. „A kétharmados forradalom nem kímélte a tabukat sem” – folytatta Orbán. Először megemlítette azt a tabut, mely szerint a politikai osztály érinthetetlen. Véleménye szerint mindez nem igaz, éppen ezért csökkentették a politikusok számát a felére. A második ledöntött tabu az állami vezetők fizetésének kérdése volt, korlátozták ugyanis és „megszüntették az erkölcstelen végkielégítések kifizetését”. A harmadik tabu a határon túli magyarság kérdése volt.
Valóságot építünk
Orbán elmondása szerint súlyos adósság halmozódott fel velük szemben, és a 2004. december 5-i szégyenfoltot is le kell mosni. Ezért minden magyar megkaphatja letelepedés nélkül is a magyar állampolgárságot. Így talán sikerült a terhet levenni a magyarok válláról – fogalmazott. Emlékeztetett: ez a kormány 100 nap alatt többet tett a nemzeti ügyek kérdésében, mint az elmúlt 8 évben tett a szocialista kormány. Hangsúlyozta: az elmúlt 8 évben azt mutatták az állami vezetők, hogy hitelből is lehet jól élni. „Mi valóságot építünk, tudjuk, hogy csak tisztességes munkával lehet jólétet teremteni” – mondta.
Nem lesz esélye a spekulánsoknak
A kormány ezért csökkentette a társasági adót, minden korábbinál alacsonyabb szja-t vezet be, eltörölt tíz adófajtát, és negyven százalékkal csökkentette a vállalkozások számára szükséges engedélyek számát – sorolta a miniszterelnök. A további, a vállalkozókat segítő intézkedések között említette a Széchenyi-kártya kibővítését, az új Széchenyi-tervet, a magyar vállalkozások könnyebb részvételét a közbeszerzésekben, valamint a körbetartozások felszámolása érdekében hozott döntéseket. Mint mondta, félmillió, a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban dolgozó ember életét könnyítette meg a kormány az alkalmi munkavállalás egyszerűsítésével és ésszerűsítésével. A gazdák számára az új kistermelői rendelettel a könnyebb értékesítést tették lehetővé, de az ő érdeküket szolgálja a másodlagos élelmiszer-biztonsági vizsgálat bevezetése, továbbá a termőföldet védő új szabályozás. Utóbbi kapcsán Orbán úgy fogalmazott, hogy amennyiben Brüsszel nem támogatná a földmoratórium meghosszabbítását, a „spekulánsok akkor sem fognak Magyarországon földet venni”.
Az előző kormány valótlan számokon nyugvó költségvetése miatt kellemetlen intézkedéseket is kellett hozni, melyek senkinek sem estek jól – fogalmazott a miniszterelnök. Ezek közé sorolta a bankadót. Orbán kijelentette, hogy a nemzeti ügyek kormánya kitart a nemzeti önrendelkezés mellett. Az intézkedések egy másik csoportja a társadalmi igazságosságot, a jó erkölcsöt szolgálta – tette hozzá. Orbán ezek közé sorolta a fizetési plafont – melyet akkor is megtartanak, „ha Brüsszelbe szalad panaszkodni” valaki –, továbbá a kétmillió forint fölötti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadót. Orbán elmondta, hogy a költségvetési intézményekhez kirendelt felügyelők is a mértéktartást szolgálták. Orbán úgy fogalmazott, hogy a nemzeti ügyek egyik legfontosabbika a szociális biztonság fenntartása. Mint mondta, a középosztály és a bizonytalanabb anyagi helyzetű rétegek közötti szövetség tette lehetővé a kétharmados tavaszi győzelmet és hozta meg a nemzeti egységet. Ezért ennek a szövetségnek a fenntartása a kormányzás legfontosabb célja, és nem lesz szembeállítható a pénzügyi stabilitással.
A szociális intézkedések között sorolta fel a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, a jelzáloggal terhelt devizahitelezés megtiltását, a nehéz helyzetű emberek érdekében tevékenykedő civil szervezetek támogatásának helyreállítását, az adományozás adómentessé tételét. Orbán a fontos intézkedések között említette a gázár- és távhőtámogatás meghosszabbítását és a hatósági ár bevezetését. Kiemelte az adórendszeren kívüli jövedelem létrehozását. A választók áprilisban nemet mondtak a hatalommal való visszaélésre, ezért elsődleges volt a demokratikus normák helyreállítása – fogalmazott. Hozzátette: az előző ciklus kétes ügyeinek kivizsgálása nem a múlt miatt fontos, hanem hogy többé „soha senkinek ne jusson eszébe a pénzek kitalicskázása”.
A jövőről van szó
Orbán elmondta, hogy az elszámoltatás tétje nem a múlt, hanem a jövő. A rendszerváltoztatást követően, 2011-ben sor kerülhet az új alkotmány megalkotására és elfogadására – tette hozzá. A miniszterelnök kijelentette: a demokratikus intézmények helyreállítására olyan döntés született, amelyet máshol nem említenek meg. Nem volt elnöke és elnökhelyettese az Állami Számvevőszéknek, és így nem volt a közpénzek mozgásának felügyelete, nem volt felügyelete a közmédiumoknak – tette hozzá. Ezeket az intézményeket működésbe kellett hozni, és itt érte a legtöbb támadás a kormányzatot – emlékeztetett Orbán. Rámutatott arra, hogy ha ezek az intézmények jól működtek volna, nem került volna sor ennyi személycserére. „Ha egy intézménytől jobb munkát várunk, akkor logikus, hogy új vezetőkre van szükség, és ezek a cserék indokoltak” – hangsúlyozta Orbán. A politikus arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy kártérítést fizettek a korábbi korszak jogsértései miatt áldozattá vált személyeknek. Orbán hangsúlyozta, hogy itt elsősorban a 2006. október 23-i karhatalmi támadás áldozatairól van szó. Az akkori karhatalmi akció felelőseit meg kell nevezni, és amíg nem derítjük föl, hogy mi történt az ’56-os forradalom évfordulóján, addig demokráciáról beszélni „smafu”.
Orbán: A törvényt tisztelők oldalán állunk
A miniszterelnök felidézte: megszüntettük azt a gyakorlatot, hogy a kormány a bűnözők oldalán áll, és nem az áldozatokén. Korábban a hatalom is mindig talált valamilyen mentséget a bűnözők oldalán, míg most mi a törvénytisztelők oldalára álltunk – tette hozzá. „Bevezettük a három csapás törvényt, szigorúbban büntetjük a rendőrök és a pedagógusok elleni cselekményeket, szigorítottuk a magánlaksértés bűncselekményét.” Az igazságszolgáltatás gyorsítása érdekében a bírósági titkárok is eljárhatnak, rövidül az ítélkezési idő, és létrehoztuk a Terrorelhárítási Központot – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az egészségügy kapcsán a miniszterelnök kijelentette, hogy itthon akarják tartani az orvosokat, ami sokkal nehezebb, mint sokan képzelik. Ha a fiatal orvosok elmennek, és az első gyermekük külföldön születik meg, nagyon nehéz lesz a visszacsábítás, ennek megfékezésére idén 250-nel több fiatal szakorvos állhat munkába itthon, mint korábban – mutatott rá Orbán. Ezt a politikát folytatni fogjuk, annak ellenére, hogy a pénzügyi lehetőségek korlátozottak, de az agyi kapacitások nem – mondta a politikus.
Először az alapokat kell letenni
Egyáltalán nem olyan gyászos a helyzet most, igaz, néha én is nyomasztónak érzem az előttünk álló évek feladatait – hangsúlyozta a miniszterelnök. De erőt adott a tavasszal belénk vetett kétharmados választói bizalom, ezért azt mondom: „mikor, ha nem most?” – tette fel a kérdést Orbán. Szerinte az elmúlt száz napban az emberek belátták, hogy először az alapokat kell leraknunk, ennyi idő alatt nem fog mindannyiunk élete gyökeresen megváltozni. Száz nap arra volt elég, hogy lerakjuk annak az országnak az alapjait, amelynek a megteremtésére felhatalmazást kaptunk – fűzte hozzá. A kormányfő bejelentette: a nemzeti konzultáció folyamata a választás után sem zárul le, nem csak négyévente kell találkozni a választókkal, „élő, valódi együttműködést akarunk az emberekkel” – szögezte le, hozzátéve: hisz a hétköznapi bölcsesség erejében. Ezt követően rávilágított, hogy az agráriumból élők, a nyugdíjasok, a vállalkozók és a kismamák is megértik, hogy mindazon változás, ami most történik, értük van. A munkát épp csak elkezdtük, leütöttük az első útjelző táblát – mondta, hozzátéve: mindenki személyes hozzájárulásával épül fel Magyarország.
Az értékelést a Hír TV ma 22.05-től és szerda reggel 9.05-kor felvételről adja majd.
