Az UM közösségi médiát mérő és kutató kezdeményezése 2006-ban indult, éppen akkor, amikor a Facebook elérhetővé vált minden 13 éven felüli, e-mail címmel rendelkező netezőnek. A kutatás fókuszában a kommunikációs technológiák változása és a közösségi média fogyasztói szokásokra gyakorolt hatása áll – olvasható az UM keddi közleményében.
A Wave 5 kutatás 2010 júliusában készült és a nemzetközi internetező közösség 85 százalékára terjedt ki 53 ország 36 800 közösségi média felhasználójának bevonásával. A közlemény szerint az összegyűjtött adatok és eredmények rendkívül hasznosak azon márkák számára, amelyek a célcsoportjukkal eredményesebben akarnak kapcsolatokat építeni. Az eredmények ismeretében a fogyasztói viselkedés pontosan megjósolható, ami stratégiai médiatervezési előnyt biztosít az UM-nek.
Glen Parker, az UM EMEA kutatási igazgatója szerint a „Márkák szocializációja” elnevezésű kutatás remekül összegzi az aktuális helyzetet. Szerinte „hatalmas előnnyel rendelkeznek azok a márkák, amelyek társas környezetben lépnek kapcsolatba fogyasztóikkal. De nagy kihívás, hogy hogyan határozzuk meg azt a fajta társas élményt, amire a fogyasztók vágynak. A Wave 5 bebizonyította, hogy a valóban vonzó és sikeres médiamegjelenések csakis a fogyasztói elvárások alapos ismeretére épülhetnek.” A közösségi médiaplatformok manapság a fogyasztók mindennapi életének szerves részei. Többen használnak ilyen alkalmazásokat kapcsolattartásra, mint telefont, e-mailt vagy akár személyes találkozást.
A legjelentősebb elmozdulás, hogy az utóbbi időben egyre több felhasználó képes már mobil eszközökön keresztül is kapcsolódni a megfelelő közösségi platformokhoz. A mobiltelefont használók közel 30 százaléka internetezik a készülékéről. A Wave 5 rámutat arra, hogy az okostelefon-használók, akik között nagyobb arányban vannak férfiak és magas társadalmi-gazdasági státuszúak, aktívabb közösségi médiafelhasználók. Megdőlni látszik tehát a korábbi elképzelés, miszerint a fiatalabb korosztályé a vezető szerep. A fiatalok ugyanakkor továbbra is jelentős résztvevők. Ők elsősorban a „mindent egy helyen” megoldásokat kedvelik, ahol társaikkal kapcsolatba léphetnek, és a közvetlen üzenetküldéstől a képek és információk megosztásáig mindent egy helyen elérhetnek. Az ilyen helyek feltérképezése tehát egyre fontosabb a márkák számára, hiszen a közösségi média csoportjai gyakran értékesebbnek bizonyulnak, mint a hagyományos márkahonlapok.
„Üzleti szempontból elengedhetetlen, hogy megértsük az interaktív digitális márkák új hullámát” – mondta Jeannette Liendo, a Microsoft vállalati marketing csoportjának nemzetközi kampányigazgatója. Napról napra új trendek születnek, és a vállalatok csak akkor profitálhatnak belőlük, ha valami értelmeset mondanak. Egyértelmű, hogy a piac hagyományos médiára költött összege fokozatosan átvándorol a digitális szférába. Elkerülhetetlen, hogy a márkák pénzt áldozzanak a közösségek véleményének megismerésére is.
Azok közül, akik csatlakoztak valamilyen márkaközösséghez, 72 százalék gondolkozott pozitívabban a márkáról, 71 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy szívesen vásárolná azt és 66 százalék mondta, hogy hűségesebb lett a márkához, illetve 63 százalék javasolta ismerőseinek, hogy csatlakozzon. Ezek az adatok egyértelműen igazolják, hogy jelentős elmozdulás történt abban, ahogyan a márkák a fogyasztókkal kommunikálnak és jelenleg úgy tűnik, ez a trend a jövőben is folytatódni fog.
„Magyarországon a világátlagnál kisebb mértékben csatlakoznak a felhasználók márkaközösségekhez, mégis, a nemzetközi trend itthon is érződik, miszerint a hivatalos vállalati és márkaoldalakat csökkenő mértékben használják a netizenek, míg a közösségi médiában terjedő információkat sokkal inkább” – véli Brendan Dunne, az UM magyarországi ügyvezető igazgatója. A Wave 5 rávilágít az Európa egyes országaiban felfedezhető társadalmi hasonlóságokra és eltérésekre. A nagyobb gazdaságokban, mint amilyen az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Spanyolország, a lakosság közel 50 százalék használja a közösségi médiát.
Olaszország rendelkezik jelenleg a legnagyobb, ismerősöket gyűjtő hálózattal és 2009-hez képest közel 50 százalékkal több ember rendelkezik már profillal valamelyik közösségi oldalon. Szintén Olaszország büszkélkedhet a legnagyobb, ismerősöket gyűjtő hálózattal, hiszen az átlagos kapcsolatok száma közel duplája a nemzetközi átlagnak (2009-ben 34 ismerős volt az átlag, ami 2010-re 66-ra nőtt). Egyre több közösségépítő kerül kapcsolatba egyre nagyobb közösségekkel, aminek sajátos hatása lehet az olasz társas viselkedésre. Olaszországgal szemben a szkeptikus Németországban többen tartanak a közösségi médiától, ezért az ország a felhasználás növekedési rangsorának végén kullog 38 százalékkal. A német közösségimédia-szükségletek elemzése kimutatta, hogy az európai átlagnál kevesebben (33 százalék) akarnak egy „hasonló gondolkodású” csoport tagjai lenni. Oroszországban ezzel ellentétben a társadalom 55 százaléka érezte ennek szükségét. Így aztán érthető, hogy miért itt a legmagasabb, 79 százalékos a közösségi média térhódítása.
További kutatási eredmények itt olvashatók.
origo.hu
Életet menthet a dugóban ez a trükk
