Az utóirat egy riporthoz címmel futó videó és kísérőszövege azonban nem tér ki az eseményeket kiváltó okokra, és elferdíti, illetve elhallgatja az akkori, valós eseményeket. Nem beszél arról, hogy leitatott románok támadt a békésen tüntető magyarokra és arról sem, hogy a pogromban négy magyart megöltek.
Elhallgatják, hogy a megvert férfi egyike annak a több száz, pópák és a magyargyűlölő Vatra Romaneasca nevű politikai alakulat által felheccelt román parasztnak, akik a Görgény völgyéből, főleg Libánfalváról és Görgényhodákról kaszával és fejszével, külön erre az alkalomra bérelt tizenhárom autóbusszal, leitatva érkeztek Marosvásárhelyre, hogy ott megakadályozzák Erdély elcsatolását. A pálinkától feltüzelt férfiak kezükben fejszével és husángokkal lepték el Marosvásárhely utcáit, letépték a magyar feliratokat, névtáblákat és üvöltve keresték Bolyait, hogy végezzenek vele. Kiabálva és átkozódva munkából hazafelé tartó embereket vettek üldözőbe.
A videó román nyelvű, hazugságokkal tűzdelt kísérőszövege szerint körülbelül 9-10 ezer magyar támadt az öt-hatszáz románra. Ezzel szemben valójában a román társaság nagyobbik része a főtéren rárontott a magyar iskolákért, a nemzetiségi törvényért és a nyelv szabad használatáért tüntető magyarokra, majd egy férfi autóbusszal a tömegbe hajtott. A Rózsák terén elszabadult a pokol, a botokkal, késekkel felfegyverzett, ittas támadók ellen a magyarok a karjukkal, a szerencsésebbek a főtéri padokról letört lécekkel védték magukat.
A főtér közelében, a Bolyai-tetőn fejszékkel ostromolni kezdték az RMDSZ székházát. Körülbelül hetvenen rekedtek odabent, közöttük Sütő András író. Később a padlásra menekültek, de az épületet rájuk gyújtották. Sütő kérte a társait, meneküljenek, de nem akarták magára hagyni. Időközben rendőrök és katonák érkeztek a helyszínre, kevés lelkesedéssel, hosszú hezitálás után parancsnokuk, Ioan Judea garantálta, hogy megvédi az ostromlottakat. Ponyvás katonai teherautót állítottak a bejárathoz, de miközben a magyarok egyenként kijöttek, a támadók láncokkal husángokkal ütötték őket, szétszakították a ponyvát és verték őket akkor is, amikor már a teherautón ültek. A katonák nem mozdultak, nem védték meg a magyarokat, Sütő András a fél szemére megvakult.
A főtéren eközben, amikor már reményük sem volt, hogy túlélik azt a napot, a város szélén lévő telepről, a Hidegvölgyből nagyobb csapat cigány érkezett a magyarok védelmére. (Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok – kiabálták, ez Erdélyben azóta szállóige lett.) Később az egyik cigány férfit, Cseresznyés Pált tíz év börtönre ítélték a rúgás miatt, amelyet egy ír forgatócsoport rögzített, és amelyet most valamilyen ismeretlen okból az ausztrál portál fontosnak vélt újra megmutatni. Cseresznyés bűne többekkel együtt az volt, hogy ártalmatlanná tette az egyik fejszés támadót, Mihai Cofariut. A román bíróság csak az önmagukat védő magyarokat és cigányokat ítélte el, összesen 41 embert. A pogrom szervezői azóta is szabadlábon vannak, és eddig senki nem került börtönbe a négy meggyilkolt és háromszáz magyar sebesült miatt sem.
1990. március 19-én és 20-án Budapesten, a romániai forradalom utáni eufóriában éppen a magyar-román értelmiségi megbékélésről és párbeszédről szóló kerekasztal megbeszélést tartottak. Őszintén, türelmesen, eddig ismeretlen hangnemben szóltak egymáshoz a két ország irodalmárai, történészei, költői. Éppen Mircea Dinescu, a román diktatúra által börtönbe vetett, megvert és megalázott, majd a forradalomkor kiszabadított költő kért szót, amikor valaki beszaladt a hírrel: Marosvásárhelyen magyarok és románok feszülnek egymásnak, bármikor verekedés törhet ki. Budapesten, az évtizedeken át egymásnak uszított, de most éppen békülő magyarok és románok az épület folyosóján dermedten bámulták a tévében, ahogy fiatal katonagyerekek halálra váltan állnak a két tábor között. Másnap, a tervezettnél jóval korábban azzal zárták a találkozót: ebben a helyzetben értelmetlen bármilyen megbékélésről diskurálni.
origo.hu
Így alázza meg Magyar Péter rendszeresen a nőket - videó
