A döntést a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációval, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokkal indokolta a testület, és megjegyezte, hogy az inflációs cél eléréséhez a következő hónapokban további kamatemelésre lehet szükség. A tanács értékelése szerint folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől.
A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt rövid távon az infláció emelkedése várható. Az infláció változatlan monetáris kondíciók mellett tartósan meghaladhatja a háromszázalékos célt. A monetáris tanács megítélése szerint fennáll továbbá annak a veszélye, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak, és a költségsokkok újabb inflációs hatásokkal járhatnak.
A magyar gazdaság növekedését továbbra is az erős külső keresletre támaszkodó ipari értékesítések vezetik. Az exportáló ágazatok munkaerő iránti kereslete erősödött, aminek következtében a foglalkoztatás is emelkedésnek indult. 2011 során a belső kereslet élénkülése is megkezdődhet. A háztartások fogyasztása a személyijövedelemadó-kiengedésnek és a javuló foglalkoztatási helyzetnek köszönhetően élénkülhet. A beruházásokat várhatóan növelik a feldolgozóipart érintő, a múltban eldöntött egyedi ügyletek, ugyanakkor az ágazati adók kivetése miatt bizonytalanabbá váló üzleti környezet a beruházási aktivitást visszafogja – áll az indoklásban.
Az elmúlt időszakban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. Az árfolyam nyári gyengülése a korábban vártnál kisebb mértékben jelent meg az inflációban. A laza munkaerőpiac lehetővé teszi, hogy a vállalatok visszafogott bérezéssel és ne áraik emelésével állítsák helyre profitabilitásukat. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyersélelmiszerárak széles körben megfigyelhető emelkedése begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek áraiba. Az ágazati különadók részleges áthárítása további inflációs nyomást jelenthet. Mindezek eredőjeként változatlan monetáris kondíciók mellett az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, és 2012-ben is a cél fölött alakulhat – írják.
A monetáris tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak.
Az elmúlt időszakban Magyarország kockázati megítélése romlott, ami részben a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenéséhez, részben országspecifikus tényezőkhöz – ezen belül is leginkább a gazdasági környezet kiszámíthatóságának csökkenéséhez – köthető. Utóbbit jelzi, hogy október közepétől a magyar kockázati felárak nagyobb mértékben emelkedtek, mint más, hasonló kockázatú országokban – jegyzi meg a testület.
Az 5,25 százalékos alapkamat 2010. április 27. óta volt érvényben, az alapkamat 5,50 százalékon állt 2010. március 30. és április 27. között. A budapesti elemzők döntő többsége változatlan kamatszintet várt, a londoni Cityben viszont egyre szélesebb körű volt az az elemzői vélemény, hogy nem kizárt a kamatemelés.
A döntést feltehetőleg befolyásolta az euró árfolyamának alakulása, amely – napok óta tartó erősödés után – hétfőn délelőtt 279,60–280 forint között mozgott, valamint a Magyar Nemzeti Bank szakmai stábjának már elkészült és december 1-jén publikálandó, friss inflációs jelentése, amely 2012 végéig rajzolja fel a makrogazdaság és ezen belül is az infláció várható alakulását.
Az ülés rövidített jegyzőkönyvét 2010. december 8-án 14 órakor teszik közzé.
Erősödött a forint
Az eurót a kamatdöntést követően 280,20 forinton jegyezték, szemben a bejelentést megelőző 281 forint körüli jegyzésekkel. A jegyzés hétfőn a délelőtti órákban 279,60 környékén mozgott, a péntek délutánival és a hét végén tartott árfolyammal megegyező szinten. A szakértők kamattartást vártak.
(MTI)

Orbán Viktor telefonon beszélt a világűrben tartózkodó Kapu Tiborral – videó