Ennek hátterében az a piaci és elemzői várakozás áll, hogy Írország – jóllehet a dublini kormány ezt rendre cáfolja, és hangoztatja, hogy jövő nyárig megoldott az ír költségvetés finanszírozása – végül igénybe veszi az euróövezeti kisegítő mechanizmust. Piacnyugtató hatású volt Ewald Nowotnynak, az euróövezeti jegybank (EKB) igazgatótanácsi tagjának hétfői nyilatkozata is arról, hogy nincs törlesztésképtelenné válási veszély a valutaunión belül.
Londoni elemzők hétfői helyzetértékeléseikben már az Írországnak nyújtandó pénzügyi segítség várható formáit és méretét taglalták, a Financial Times gazdasági szemleírója pedig arra a következtetésre jutott, hogy az euró túléléséhez EU-szintű költségvetési unió megteremtésére lenne szükség. A CMA DataVision, az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató cég kimutatása szerint az ír szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása hatalmas, több mint 50 bázispontos napközbeni eséssel, 483 bázispont környékén mozgott a hétfő délutáni londoni kereskedésben az 536,5 bázispontos előző zárás után.
A hétfői késői kereskedésben kialakult ír CDS-árazás azt jelenti, hogy az ír állam törlesztésképtelenné válásának kockázata ellen biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők jelenleg 480 ezer eurónál valamivel magasabb éves díjat kérnek a befektetőktől minden tízmillió euró ír államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, vagyis napon belül több mint ötvenezer euróval csökkent az ír CDS-díjszabás. November első hetében az ír költségvetési és adósságkilátásokkal kapcsolatos piaci félelmek újbóli fellángolása nyomán az ír CDS-díjszabások még jóval 600 bázispont feletti rekordszinteken jártak.
A CMA DataVision számítási modellje szerint a jelenlegi ír CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac hozzávetőleg 34 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Írország nem fizetővé válását ötévi távlatban. Az euróövezeti tagállamok törlesztéskockázatai között azonban még így is hatalmas megítélésbeli különbségek vannak. Ezt jelzi, hogy a hétfői londoni kereskedésben Németország CDS-díjszabása 38 bázispont volt, ami 3,3 százalékos halmozott távlati nem fizetővé válási valószínűségnek felel meg, vagyis Írország ezen a mércén több mint tízszer kockázatosabb államadós, mint Németország.
A Financial Times hétfői elemzése szerint EU-szintű költségvetési unió lenne szükséges az euróövezet fennmaradásához, mivel ez szolgálhat rendszerszintű sokkelnyelő mechanizmusként. Ez a helyzet az Egyesült Államokban is, ahol egységes költségvetési felépítmény teszi fenntarthatóvá a belső pénzügyi divergenciákat. A londoni gazdasági napilap szerint azonban valószínűtlen, hogy Európában ilyesmi létrejöhessen, mivel ehhez olyan mértékű strukturális változtatásra lenne szükség, amilyenre az európai politikusok egyszerűen nem hajlandók. A hajlandóság legfeljebb egy állandó válságmegoldó rendszer létrehozására terjed ki, de még ez is politikai-jogi problémákba ütközhet – áll az elemzésben.
Az egyik vezető londoni pénzügyi tanácsadó csoport, a Capital Economics legutóbbi elemzése szerint azonban az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább „az óriási piaci nyomások” dönthetik majd el. A cég szerint emiatt „most már ötven százalék fölé emelkedett” annak az esélye, hogy az euróövezet szerkezeti felépítésében öt éven belül „valamilyen változás” bekövetkezik. A ház által vázolt lehetséges forgatókönyvek között van a részleges vagy teljes felbomlás is.
(MTI)
origo.hu
Az egyik legsikeresebb szavazás a Voks 2025 – itt vannak a pontos számok
