Életútjának közismert állomásai közül említsük azokat, amelyek döntő hatással voltak életművére. 1828-ban, szeptember 9-én Jaszjana Poljanában született, a birtokon, ahol arisztokrata létére később reformokkal próbálta elviselhetővé tenni jobbágyai életét és hatékonyabbá a gazdálkodást. Fiatalkorában egyetemi hallgatóként találkozott korának úgynevezett haladó eszméivel, idősebb fejjel, erdőben sétálva érte az igazi megvilágosodás, találkozása Istennel. Addig volt útikalandok hajszolója, haladó-mulandó eszmékkel is kacérkodó egyetemista, társasági ember, katona, aki a krími háborúban átélte Szavasztopol ostromát. Tolsztojánusnak nevezett filozófiája, a harmónia Istennel, a földdel, a hazával, a családdal viszontagságos, külföldi utakkal is tarkított kalandok után vált életének vezérfényévé. Három regényóriása, a Feltámadás, az Anna Karenina, a Háború és béke mellett számos kiváló kisepikai alkotás, az Iván Iljics halála, a Polikuska és mások tették őt az orosz és a világirodalom meghatározó személyiségévé.
Életművének csúcsa őszerinte is a Háború és béke című regényóriás, amelyet 1863-tól 1869-ig írt, hat évig szó szerint együtt élt a napóleoni háború korából újjáélesztett hőseivel, így sajnálta, hogy pontot kellett tenni a nagy mű végére. A Háború és béke mintája lett az úgynevezett extenzív totalitásra törekvő társadalmi nagyregénynek, amely a lehető legszélesebb spektrumban igyekszik újjáteremteni a kor szellemi irányzatait és társadalmi mozgásait, de etalonja lett a hiteles történelmi regénynek is. A Háború és béke hősei, Pierre Bezuhov gróf, Andrej Bolkonszkij herceg, Natasa Rosztova mind-mind leírnak a maguk módján egy gondolati fejlődésívet. A haladás, az európai felvilágosult eszmék, a rajongás Napóleon iránt szép lassan átfordul náluk a feltétel nélküli istenhit, a krisztiánus lelkület, a haza iránti hűség, a tevékeny élet dicséretébe.
Eközben Tolsztoj a XIX. századi pétervári, moszkvai, vidéki arisztokrácia, a kisnemesség élete mellett hitelesen, megrázóan írja le a világhódító Napóleon oroszországi háborúját. Kutozov győzelme a zseniális hadvezér és császár fölött Tolsztoj filozófiája szerint a bölcsesség, a patriarchális világ triumfusa a forradalmárból lett tirannus, az első modern imperátor, Napóleon ellen. Tolsztoj regénye a csalódások és a szellemi reneszánsz regénye is, amelyben a kor eszmeisége szerint modernista, Napóleonért lelkesedő orosz ifjak ráébrednek az újkor bálványainak ürességére, a hitetlenség, az istentelenség, a hazátlanság csapdáira. Eljutnak odáig, hogy az élet értelme nem hiú becsvágyaink kielégítése, hanem a kiteljesedés a krisztusi szeretetben.
origo.hu
Most minden kiderült Magyar Péterről a hangfelvételekből
