The New York Times (www.nytimes.com)
Valóban robotok fogják vívni a jövő háborúit? Ha a technikusokon és fejlesztőkön múlik, igen. A The New York Times az Egyesült Államok hadserege által használt és tesztelt harcászati robotokról közöl cikket, melyben arról is szó esik, eltűnik-e a harcászatból az emberi tényező a gépek bevezetésével.
A helyszín Fort Benning, az Army Rangers bázisának városi környezetet utánzó terepe. Apró, 40 centis kémrobot oson a „bombagyár” felé, a házak felett csendes robotrepülő járőrözik. Hamarosan fűnyíró méretű, géppuskával és gránátvetővel felszerelt robot gördül be a színre lánctalpán. Az egyik tetőn mesterlövész tűnik fel, a hadieszköz kameráját figyelő technikusok bemérik a célpontot, és megállapítják, hogy ellenfél – ha valódi csatatérről lenne szó, a puskás ember – néhány másodpercen belül már nem élne.
A MAARS
A lánctalpas eszköz a Maars nevet viseli, és az amerikai hadsereg jelenleg is használja titkos megbízatások során, a Nemzeti Gárda pedig igyekszik elérni, hogy ilyenek őrizzék a veszélyes bázisokat Irakban és Afganisztánban. A Maars elemről működik, nem bocsát ki hőt, tehát még hőérzékelő felszereléssel sem látható, ellenben a legkorszerűbb fegyverzettel van ellátva.
Lockheed Martin SMSS
Az Egyesült Államokban több robotot is tesztelnek, mely különösen megkönnyítheti a katonák életét. A Lockheed Martin SMSS nevű hatkerekű eszköze például majdnem 500 kiló felszerelést képes cipelni a katonák után, és teljesen önműködő, de a nehezebb terep kifog rajta. A Boston Dynamics LS3 elnevezést viselő, kutyaszerű gépe viszont több irányba hajló lábaival a hegyvidéken is képes követni „gazdáit” majdnem kétszáz kilós csomagjával.
Az LS3-as
A Recon nevű cég Throwbot nevű gépe a felderítésben segít. A kézigránát méretű eszközt be lehet hajítani a szobába, ahol kerekeivel körbe tud járni, a kamerája által továbbított képek pedig elárulják, található-e odabent ellenség. Egyesek szerint ezek a jövő katonái.
A robotok alkalmazásával nemcsak hogy kevesebb katona élete kerül veszélybe, de a civil áldozatok száma is csökkenthető – Joseph W. Dyer, az iRobot nevű cég vezetője legalábbis így vélekedik. Míg a harctéren az életéért küzdő katonának tizedmásodpercnyi ideje van eldönteni egy alakról, hogy ellenfél-e vagy barát, a robotot irányító személy alaposabban megfontolhatja a döntést. Hasonlóképp vélekedik John Arquilla, a haditengerészet posztgraduális iskolájának a kérdéssel foglalkozó oktatója. „Emberek és intelligens gépek együttműködése – ez a 21. század hadászata” – fogalmaz dr. Arquilla.
Mások szerint azonban óriási veszélyekkel jár az automatizálás. A patinás Yale Egyetem bioetikai szakértője szerint például „könnyebben és olcsóbban” indulnak majd háborúk, ha nem kell emberéletet félteni a harcmezőn. Wendell Wallach nem gondolja, hogy jobb lesz a civileknek: ha egy ember nem tud különbséget tenni barát és ellenség között, hogy lenne erre képes egy gép?
Akármi is az igazság, a jövő valószínűleg az automatizálásé: jelenleg a világ ötvenhat országa fejleszt robot harcászati eszközöket.
KTLA (www.ktla.com)
15 ezer dollárt osztott szét „Dollár Atya” – írja a KTLA. A minden hálaadáskor a hajléktalanokon segítő katolikus pap idén is sokak ünnepét tette szebbé.
Dollár Atya valódi neve Maurice Chase, és a Skid Row jótékonysági egyesülettel együttműködve minden évben több ezer dollárt oszt szét az ünnepen. A legtöbb hajléktalan egy-két dollárt kap, illetve egy áldást, ha kér. A legszegényebbek ötven- vagy akár százdolláros ajándékban is részesülnek.
A 91 éves atya már több mint harminc éve segíti a Los Angeles-i hajléktalanokat és rászorulókat. A pénz többek között olyan neves emberektől származik, mint Mrs. Frank Sinatra, Mrs. Bob Hope vagy Eli Broad.
A Fred Jordan misszió a közelben állomásozó tagjai ételt osztottak: összesen 1800 kilogramm pulykát, 300 liter szaftot és 600 tökös lepényt készítettek a szegényeknek.
origo.hu
Skizofrén férfit keresnek a magyar rendőrök
