A szaktárca közlése szerint a nemzeti ügyek kormánya a fejlesztéspolitika fő céljának a gazdaság versenyképességének megerősítését és a foglalkoztatás nagyarányú növelését tekinti. Az új támogatáspolitika legfőbb célja, hogy a jövőben gyorsan, egyszerűen és hatékonyan jussanak el a fejlesztési források a magyar kis- és közepes vállalkozásokhoz (kkv-khez), amelyek kiemelkedő szerepet játszanak az új munkahelyek megteremtésében.
Jövőképet adnak
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye szerint az új Széchenyi-terv vitairata kijelölte a gazdaság fejlesztésének fő kitörési pontjait: mind a hét stratégiai irány a gazdaságélénkítést szolgálja. Az új Széchenyi-terv jövőképet ad a következő két évtizedre, a 2011. január közepén induló terv prioritása a munkahelyteremtés és a magyar kkv-k helyzetbe hozása, amelynek révén 2020-ig mintegy egymillió új munkahely jöhet létre. Ennek érdekében 2011-ben a pályázati források közel kilencven százaléka jut direkt vagy indirekt módon a kkv-szektorra. Az új Széchenyi-terv fejlesztéspolitikai irányaival kapcsolatos szakmai és társadalmi egyeztetések keretében a kormány ősszel országos konzultációt folytatott az új fejlesztéspolitikai rendszerről.
A második gazdasági akcióterv kijelölte a változtatások kereteit, amelyeket előzetesen az érintett szakmai és civil szervezetekkel, önkormányzatok képviselőivel vitattak meg. A beérkezett javaslatok elemzése és értékelése lezárult, és beépítették az új rendszerbe. Ennek eredményeként 2011-ben már a megújult eljárási rend szerint lehet pályázni az uniós és hazai forrásokra – közölte az NFM. Az átalakítás következtében olcsó, gyors és hatékony pályázati rendszer jön létre egyszerű pályázati eljárási renddel, amely kevesebb adminisztrációval, gyorsabb elbírálási és kifizetési határidőkkel képes forráshoz juttatni a hazai kis- és középvállalkozásokat.
Kevesebb papírmunka
Lehetőség nyílik a pályázatok CD-n történő benyújtására, így a pályázat egyszerűbben kezelhető és áttekinthető mind a pályázó, mind a bíráló számára. Jelenleg a pályázati anyagok terjedelme a kis- és középvállalkozások esetében kétszáz oldal, de a nagyberuházásoknál „akár 15 kilogramm papír postai feladását is jelentheti”.
Egyszerűbben összeállított és egységes adatlapot vezetnek be a vállalkozásoknak. A korábbi 30-40 oldalas adatlap nem egy esetben hétszáz adatmezőt is tartalmazott, ezt 8 oldalra és 150 adatmezőre kívánják csökkenteni – közölte az NFM. Egyszerűsítik a nyilatkozattételt, míg korábban a pályázóknak akár 60-70 nyilatkozatot is kellett tenniük, ennek kiváltására a jövőben elegendőnek bizonyulhat egyetlen lap. A mellékletek száma tíz alá csökken, ugyanis korábban nem volt ritka harminc különböző engedély kérése sem.
Gyorsul a rendszer
A jövőben csökkentik a kifizetések átfutási idejét, a jelenlegi gyakorlat szerint a számlák benyújtásától átlagosan hatvan nap telik el a kifizetésig. A jövőben a kedvezményezetteknek történő kifizetés időtartamát 45 napra kívánják mérsékelni. Az NFM közlése szerint rövidebb lesz a bírálati szakasz, csökken a kétfordulós értékelések száma. A korábban használt eljárási rend lehetővé tette, hogy némely pályázati kiírásra a pályázónak csupán a tervezetet kelljen benyújtania, majd ez alapján kerülhetett be a második fordulóba, ahol már a teljes pályázati anyagot értékelték. Nő majd a száma az automatikus elbírálású pályázatoknak, ahol objektív mutatók döntik el, hogy támogatható-e a projekt.
Egyszerűsítik az intézményrendszert. Eddig tizenöt közreműködő szervezet, nyolc irányító hatóság, háromezer ember és tizenöt operatív program bonyolította a rendkívül rossz hatékonyságú fejlesztéspolitikát. Megerősödik a monitoring, ezáltal csökkenhet a szabálytalanságok száma, mértéke. Az egyszerűsítés célja a működés egységesítése, az átláthatóság, a szabályosság növelése, a gyorsított bírálat és kifizetés elérése – közölte az NFM.
(MTI)
Santi Cazorla
Tizenegy műtét és az amputáció veszélye után sem adta fel: valóra váltotta gyerekkori álmát a spanyol klasszis
