A konstrukciót egy héttel ezelőtt dolgozták ki, a mentőakcióban részt vesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. Az írek a pénz jelentős részét a válságos helyzetbe került bankrendszerük megszilárdítására fordítják majd. Tízmilliárd eurót azonnal banki feltőkésítésre fordítanak, 25 milliárdot pedig a bankszektor esetleges további pénzügyi „injekciózásának” céljára tesznek félre. Az ír bankok a korábbi években eszközölt, nagyon kockázatos hitelkihelyezéseik következtében jutottak a tönk szélére.
Az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozása előtt hétfő este az euróval fizető országok pénzügyi tárcavezetői előzetes megbeszélést tartottak. Arra a közös következtetésre jutottak, hogy nincs szükség az „európai pénzügyi stabilitási eszközként” emlegetett mentőkeret bővítésére, a készenlétben álló pénz elég a nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő országok megsegítésére.
„Nem hoztunk új döntéseket” – közölte Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az úgynevezett eurócsoport elnöke a késő estébe nyúlt brüsszeli eszmecsere utáni sajtótájékoztatón. Előzőleg elhangzottak olyan feltételezések, hogy a görög, majd az ír mentőcsomag elfogadása nyomán fel kell tölteni a mentőkeretet, és ezzel kell bátorító jelzést adni a pénzügyi veszélyzónába került, vagy ahhoz közelítő további országoknak. Főként Portugáliát emlegetik ebben az értelemben. Az euróövezeti pénzügyminiszterek azonban most nem azt a megoldást választották, hogy a pénzügyi piacok megnyugtatása végett az eddiginél is robusztusabbá tegyék a készenlétbe helyezett mentőkeretet, hanem – az ülésről kiszivárgott értesülések szerint – inkább azt, hogy bírálatokat fogalmazzanak meg Lisszabon címére, mondván, a kormány egyelőre nem tett meg minden tőle telhetőt a költségvetési és versenyképességi gondok kezelése érdekében.
A mentőkeret – elsősorban Belgium által szorgalmazott – bővítésének ötlete mellett az előző napon az is felmerült, történetesen éppen Juncker, valamint Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter részéről, hogy páneurópai kötvényeket lehetne kibocsátani. Az eurócsoport ülésén azonban ettől is elzárkóztak. A pénzügyi veszélyzónához meglehetősen közel került országok sorában az elemzők szerint Portugáliát Spanyolország, illetve – valamivel jobb helyzetben – Olaszország követi. A spanyoloknak azonban a miniszterek, csakúgy mint Portugáliának, nem nagyobb pénzeszsákot ígértek, hanem érdemibb reformprogramot javasoltak.
(MTI)
Imane Helif vs Magyar Péter – csúcsra ért az internetes mémgyártás
