Már 2006-ban figyelmeztette Gyurcsányékat, félreállították + Hang

Már 2006-ban figyelmeztette a kormányt Kun János makroközgazdász, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer nem működik, de a Gyurcsány-kormány körüli volt tanácsadót egy erről megjelent írása után két munkanappal kitették a Miniszterelnöki Hivatalból. A szakember úgy látja, a most megszűnő rendszerben egy nyugdíjpénztári igazgatósági vagy felügyelőbizottsági állás igen kényelmes és jól fizető állás volt, és sokan jól járhattak a szocialisták háza táján.• A nyugdíjpénztárakról is szavaznak hétfőn a parlamentben

Hallgassa meg a Lánchíd Rádió felvételét!

Az eddigi magán-nyugdíjpénztári rendszernek nincs értelme. Sokan mondják, hogy nyugaton nagyon sokfelé van ilyen rendszer, de nincs. Amilyen nyugdíjrendszerek a fejlett Európában vannak, azok olyanok, hogy vagy ágazati megállapodás alapján, vagy önkéntesen, vagy a munkaadóval történt közvetlen megállapodás alapján fizetnek a nyugdíjalapba. De ez egy önkéntes, nem pedig törvénnyel előírt befizetés, nem olyan, ami miatt az állami rendszerben hiány keletkezik – fogalmazott a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatban a makroközgazdász.

Kun János 2001-ben foglalkozott először a térségi nyugdíjrendszerek kérdésével az osztrák nemzeti bank alkalmazottjaként, de véleményét akkor a munkaadója kérdésére – mondván, ennek a kelet-közép-európai államok „nem fognak örülni” – nem írta le.

– Aztán 2006-ban, amikor Gyurcsány Ferenc a megszorító intézkedésekkel elő kellett, hogy jöjjön, akkor már feltettem a kérdést belső kormányzati anyagokban, hogy miért kell itten húsba vágó intézkedéseket hozni, amikor itt van ez a teljesen értelmetlen rendszer. Ha ezt felszámolnánk, akkor több pénzt kapnánk, mint ha innen is, onnan is elvennénk egy kicsit, és mindenkit csak idegesítenénk. De nem voltam a döntéshozók csoportjában – mondta.

Kun akkor a PSZÁF-nál dolgozott, de magánemberként juttatta el ezeket az írásokat többfelé a kormányzatban, de semmi visszhangja nem volt. „Tudtommal egyébként a pénzügyminiszterhez és a miniszterelnökhöz is eljutott. Utoljára a Miniszterelnöki Hivatal munkatársaként írtam le ezeket, akkor azt kaptam vissza Gémesi Ferenc szakállamtitkártól, hogy köztisztviselő ne politizáljon” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a szocialisták is gondolkodtak-e a rendszer felülvizsgálatán, felidézte: „Két dolog volt, ami miatt ezt a szocialisták nem merték bevezetni. Az egyik az volt, hogy amikor ’98-ban létrehozták a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert, úgy gondolták, hogy csináltak egy reformot, ez egy nagyon jó dolog, ezek után ezt a kérdést lezárták és felírták a zászlóra. Ha visszacsinálták volna, akkor megtagadták volna, hogy ők most egy reformot csináltak. A másik az volt, hogy a szocialistákhoz közeli tanácsadók közül érezni lehetett, hogy vannak, akik jól keresnek a rendszeren. Egy igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagság egy ilyen magánnyugdíjpénztárnál egy nagyon kényelmes és jól fizető állás.” A szakember szerint a még újabb rendszerrel nagyon sok fájdalomtól meg lehetett volna kímélni az országot.

– Az erről a Népszabadságban megjelent írásom után két munkanappal közölték velem, hogy nem tartanak igényt a munkámra – idézte a 2009-es történéseket Kun János. Megfogalmazása szerint kétszeresére duzzasztották a nyugdíjrendszer adminisztrációját, és feleslegesen forgatták a kölcsönből szerzett tőkét, valamint létrejött egy 40 milliárd forintot évente felfaló ágazat, „most ezt a pénzfaló ágazatot szüntetik meg” – fogalmazott a Lánchíd Rádiónak Kun János makroközgazdász.

(lanchidradio.hu)