Tamás Ervin: Vegyük úgy, hogy az MSZP-ben hátrébb lépett mindenki, aki reflektorfényben volt, ám ezzel egy időben magával ragadóan és a rendcsinálás határozott szándékával nem lépett elő senki. Igaz, az egykori fiatalítás rendhagyó hősei közül ketten – Hagyó Miklós és Zuschlag János – mással múlatják az időt. Módszereiket nem a párt vetette ki magából, embereik közül többet tovább cipel a hátán. Mások, mielőtt karaktert mutattak volna, beszürkültek, a cseppet sem népes utánpótláskeret egyik-másik tagja kivár. Úgy véli, letisztultabb erőviszonyokra, s főként több oxigénre van szüksége az MSZP-nek ahhoz, hogy építkezzen. Persze, amikor a szocialista zsargon „hátrébb lépést” emleget, ez a vágy egyetlen személyre koncentrálódik, Gyurcsány Ferencre. Hiába mondja, hogy nem tör vezetői babérokra – ellenfeleinek a jelenléte is sok. Semlegesítése, kiszorítása néha több energiát, fantáziát köt le a felső körökben, mint a romeltakarítás, a szervezeti-szellemi feltöltődés.
A teljes cikket itt olvashatja.
(Népszabadság, 2010. december 6.)
Nyithatja az ablakot, ma éjszaka értelme is lesz a szellőztetésnek
