A bolíviai kormány azt állította, hogy a hatóságok egy terrorista csoportot számoltak fel, amelyet Santa Cruz-i ellenzéki vezetők fogadtak fel az államfő meggyilkolására és fegyveres lázadás kirobbantására. A nagykövetséget tájékoztató forrás szerint viszont a zsoldosokat maga a bolíviai titkosszolgálat – konkrétan Jorge Santiesteban ezredes, a rendőrségi hírszerzés vezetője, és a helyettese, Walter Andrade őrnagy – szerződtette. A cél az volt, hogy csapdát állítsanak a szeparatista csoportoknak, és utána politikailag megsemmisítsék a kormánnyal szemben álló helyi vezetőket. A távirat figyelmeztet ugyanakkor, hogy bár a „jó helyen lévő” forrás korábban szavahihetőnek bizonyult, a nagykövetségnek nincs módja a beszámoló alátámasztására.
A meg nem nevezett forrás nem sokkal az események kezdete, a 2009. április 16-i kommandós akció után jelentkezett. Az egyik Santa Cruz-i szállodában végrehajtott támadásban, amelyet Santiesteban ezredes irányított, agyonlőtték Rózsa-Flores Eduardo bolíviai–magyar–horvát állampolgárt, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír állampolgár Michael Dwyert. A magyar állampolgárságú, szintén Szovátáról származó Tóásó Elődöt és a bolíviai–horvát Mario Tadicot letartóztatták.
A 2009. májusi diplomáciai távirat a forrás állítását idézve azt írja, hogy a titkosszolgálat azért likvidálta Rózsa-Florest és társait, hogy „eltörölje a nyomokat, és hamis bizonyítékokat helyezzen el”. Tóásó és Tadic szerinte „azért menekült meg, mert nem voltak az összeesküvés fő áramlatában, és mert a hatóságok őket használták volna tanúként az összeesküvés alátámasztására”.
A spanyol lap felidézi a hírhedt venezuelai terrorista, Ilich Ramírez (Carlos) véleményét is, akivel Rózsa-Flores barátságban volt. Ő elutasította a bolíviai kormány azon állítását, hogy Rózsa-Flores „a szélsőjobboldal orgyilkosa”.
A kiszivárogtatást a bolíviai kormány „pletykaírásnak” minősítette és elutasította. Sacha Llorenti államminiszter (belügyminiszter) egy La Paz-i sajtótájékoztatón kijelentette, hogy ezzel a verzióval kétségbe akarják vonni „a bolíviai szuverenitás és területi egység védőinek egyik fontos tettét”. „Nincs kétség, hogy a terroristák fel akarták osztani a haza területét” – jelentette ki. A miniszter felhívta a figyelmet a táviratnak arra a kitételére, hogy a követség maga is elismerte: nem tudta megerősíteni vagy leellenőrizni a „híresztelések” igazságtartalmát.
(MTI)

Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban