Nigéria 923 ezer négyzetkilométernyi területével a világ 32. legnagyobb országának számít, míg 155 milliós népességével a Föld nyolcadik legnépesebb állama. Az ország gazdasága alapvetően a kőolajexporton alapul, amit jól bizonyít, hogy kivitelének 95 százaléka kőolaj és a költségvetés bevételeinek 80 százaléka származik ebből. Természetesen emiatt az afrikai ország gazdasági teljesítménye nagyrészt az olaj árának a függvénye, így 2007–2010 között a bruttó nemzeti termék évente közel hat százalékkal növekedett. 2010-ben az egy főre jutó GDP 2400 dollár volt, amivel a világrangsorban a 182. helyet foglalta el Nigéria.
Mélyek a vallási ellentétek
Az afrikai ország a 19. század során fokozatosan brit gyarmati uralom alá került, majd a második világháborút követően nagyobb autonómiát kapott és végül 1960-ban vált függetlenné. 16 éves katonai diktatúra után 1999-ben új alkotmánya lett Nigériának és a polgári kormányzásba való átmenet sikeresnek bizonyult. A kormányzatnak a legfontosabb feladata, hogy diverzifikálja a kőolajalapú gazdaságot és a kiterjedt korrupciót minél jobban háttérbe szorítsa. Természetesen Nigériában emellett fönnállnak az etnikai és vallási ellentétek, amelyek az 50 százaléknyi muszlim és 40 százaléknyi keresztény közösség között állnak fenn. A 2003-as és a 2007-es elnök- és parlamenti választásokat jelentős erőszakhullám kísérte.
Jonathan felrúgta a szokásrendet
Az 1999-es alkotmány létrehozását követően a vallásilag és etnikailag szétszabdalt Nigéria politikai vezetése arról döntött, hogy az ország stabilitása érdekében két ciklusonként váltogatják egymást az északi muszlim és a déli keresztény elnökök. A déli Olesegun Obasanjo kitöltötte két terminusát (1999–2007), őt pedig az északi muszlim Umaru Yar’Adua követte, aki azonban tavaly májusban elhunyt. Ideiglenesen, a 2011-es választásokig Yar’Adua keresztény alelnöke, Goodluck Jonathan vette át az irányítást, az északiakat azonban megilletné még egy ciklus. Ennek ellenére Jonathan bejelentette, hogy jelöltetni kívánja magát 2011-ben is, felrúgva a hatalommegosztási szokásjogot és pártja meg is választotta őt. Jonathan jelöltségét az USA is támogatta.
Egypárti uralom
Az alkotmányos változások óta az ország politikai életét egyértelműen a Demokratikus Néppárt (PDP) uralja, amit jól bizonyít, hogy 1999 óta folyamatosan 50 százalék fölötti a támogatottsága. A legutóbbi, 2007-es választást a PDP a voksok 69,82 százalékával nyerte meg. A második helyen a Nigériai Néppárt (ANPP) végzett 18,72 százalékkal, míg a harmadik a Kongresszusi Akció (AC) lett 7,47 százalékkal. A PDP egyeduralmát jelzi az is, hogy a 36 állam kétharmadában ez a párt van uralmon. A párt alapvetően neoliberálisnak tekinthető a gazdasági kérdésekben, míg társadalmi-etikai kérdésekben egyértelműen konzervatívnak számít. A vele szemben álló ANPP alapvetően konzervatív párt, a legnagyobb sikerüket 2003-ban könyvelhették el, amikor az ország egyik legnépesebb államában (Kano) sikerült legyőzniük a kormánypártot.
Mindent elborít az erőszak?
A mostani parlamenti választás a jövő hét vasárnap tartandó elnökválasztás árnyékában zajlik. A parlamenti választást továbbra is beárnyékolják az erőszakos cselekmények, amelyek nagyrészt az ellenzéki ANPP politikusait és rendezvényeit érintik. Januárban Nigéria északi részén többek között az ANPP egyik kormányzójelöltjét ölték meg motoros támadók. A kormányzópárt természetesen most is tiszta és igazságos választásokat ígér, de bizonyos visszaélésekre azért lehet számítani. A választási bizottság 70 millió szavazót regisztrált a vasárnapi megmérettetésre, akiknek jelentős része 35 év alatti.
(Forrás: AP, kitekinto.hu, CIA Factbook)
kurkuma fűszer
Ettől az egy hozzávalótól lesz igazán jó a csirkeraguleves
