A jó munka programját hozta létre a kormány az új közfoglalkoztatás rendszerével + Képek

A 2011-ben elindult új közfoglalkoztatási rendszer keretei között számos önkormányzat szervez olyan példaértékű közfoglalkoztatási tevékenységet, ami a rendszer küszöbön álló továbbfejlesztésének iránya lehet. Ilyen település az egyebek mellett fóliasátorral és gyümölcsössel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ináncs is, ahol a közfoglalkoztatással megvalósított mezőgazdasági termelés besegít a közétkeztetésbe – hívta fel az abaúji régió polgármestereinek figyelmét pénteken délelőtt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára azon az ináncsi fórumon, ahol Balog Zoltánnal, a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárral vitatták meg a kormány terveit a települési vezetőkkel.

A jelenlegi közfoglalkoztatási program még nem a végleges, a nyár elejére tervezi a kormány meghirdetni az új rendszert, ami várhatóan nemcsak az e célra fordított keretek elköltését hivatott elősegíteni, hanem valódi jövőképet kíván szolgáltatni mindazok számára, akik dolgozni szeretnének hat-nyolc órában a jelenlegi négy helyett – mutatott rá Czomba Sándor. Az államtitkár úgy véli, bár jelentős összeg áll az Orbán-kabinet rendelkezésére a közfoglalkoztatási alapban, mégis az álláskeresők munka világába való visszairányítását tartják a legfontosabb feladatnak. Az átmenethez persze idő kell, különösen azokban a régiókban, ahol a munkanélküliség aránya elviselhetetlen méreteket öltött az elmúlt években.


Az említett probléma miatt élvez prioritást egyelőre a közmunkaprogram elősegítése – jegyezte meg –, majd úgy fogalmazott: a szociális segély helyett a kenyérkereseti lehetőségek kiszélesítése a távlati feladat, amelynek teljes megvalósításához persze éveknek kell még eltelnie. Az egyén szempontjából pszichikai jelentőségű, ha a szociális segélyt felváltja a munkabér, ahhoz azonban szükséges – némely térségekben – a fejekben is rendet tenni.

Tennivaló akad bőven Magyarországon, ám a lehetőségek kiaknázásának a feltételeit kell megteremteni. A közmunka jelenlegi rendszere átalakul, így még több ember tud majd bekapcsolódni a programba hat-nyolc órás munkaviszony keretében. Az államtitkár elárulta: a közmunkaprogramra az idén 64 milliárd forint áll rendelkezésre, s ebből az összegből 24 milliárdot költenek az országos programra, míg a 40-et az önkormányzatok kapják meg a feladat végrehajtása érdekében.


Balog Zoltán államtitkár ugyanakkor emlékeztetett az ináncsi fórumon: Borsodból származik, tehát ismeri a térség legsúlyosabb gondjait. Rámutatott, hogy még mindig 1,2 millió ember él mélyszegénységben országos szinten, a megoldás pedig nem halasztható. Különösen azon családok esetében nem, ahol az ifjabb generáció nem is látott dolgozó nőt vagy férfit szűkebb környezetében. A közép-, illetve hosszú távú megoldás az oktatáspolitikai tervek mögött rejlik, ráadásul Balog azt mondta: a tanulást nem csupán az általános iskolában szerzett tudással lehet fejleszteni.

Egyre nagyobb a szakmák becsülete – állította –, ezért lényegesek a továbbképzések, valamint az oktatási rendszer teljes átalakítása. Szerinte különösen kiemelendő elem az óvodai nevelés, az, hogy a gyerekek mihamarabb közösségbe kerüljenek. Így lehet a fölöttébb hátrányos helyzetű fiatalokat már hároméves korban kivenni a tudatlanság ördögi köréből.


Kiss Péter ináncsi polgármester, továbbá Ódor Ferenc, az abaúji régió fideszes országgyűlési képviselője egyaránt üdvözölte a közfoglalkoztatási kormányprogramot, s Kiss Péter saját településének eredményeiről informálta a hallgatóságot. Úgy gondolja, jó úton járnak, náluk ugyanis a közmunkának becsülete van. Példákkal támasztotta alá, ami szerint az állástalanok munkakedvével nincs gond. Az államtitkárokat és a régió parlamenti képviselőjét végigkalauzolta községében, s bemutatta, hogy a fóliasátrak kialakításával, a tésztaüzem beindításával, a gyümölcsösök karbantartásával, a termés betakarításával, helyi hasznosításával sok millió forintos megtakarítást sikerült felmutatnia Ináncsnak, s eközben a program résztvevőinek sikerélményét látni ugyancsak örömteli dolog.

Czomba Sándor emberekkel beszélgetett, akik beszámoltak a munka lélekgyógyító erejéről, illetve arról, hogy felemelő érzés, amikor az egyes személy képes a falunak értéket teremteni.