A titkosszolgálatok ellenőrzése is szóba kerül Brüsszelben

A közös kül-, biztonság- és védelempolitika parlamenti ellenőrzése az egyik vezető téma az EU-országok parlamenti elnökeinek hétfő-keddi brüsszeli tanácskozásán.

MNO
2011. 04. 03. 14:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az EU nemzeti parlamenti elnökei minden tavasszal ülést tartanak, és a találkozót az előző, őszi fél évben uniós elnökséget adó ország nemzeti parlamentje – jelen esetben a belga törvényhozás – szervezi. A magyar küldöttséget Kövér László, az Országgyűlés elnöke vezeti, jelen lesz az értekezleten Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is. A napirend szerint hétfőn szó lesz egyebek közt arról, hogy milyen szerepet töltenek be a tagországi parlamentek a szabadságjogi, igazságügyi és biztonsági ügyek ellenőrzésében.

Ezen belül az egyik altéma a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzése, a kérdéssel foglalkozó parlamenti bizottságok közötti információcsere elősegítése. A másik altéma a parlamentek szerepe a rendőri együttműködési intézmény, az Europol felügyeletében. Szintén hétfőn lesz a Parlament, közvélemény és média című napirendi pont megtárgyalása.
Kedden megvitatják az európai pénzügyi válságot és annak következményeit a nemzeti költségvetésekre, illetve az euró stabilitására nézve. Áttekintik a parlamentek és a parlamentközi együttműködés szerepét az európai gazdasági kormányzásban. Az EU 2009 decemberében hatályba lépett alapszerződése, a lisszaboni szerződés külön jegyzőkönyvben rendelkezik a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről. A jegyzőkönyv előírja a nemzeti parlamentek folyamatos tájékoztatását az uniós „jogalkotási aktusok tervezetéről”.

A nemzeti parlamentek indoklással ellátott véleményt küldhetnek az Európai Parlament, a tagállami kormányokat képviselő tanács és az Európai Bizottság elnökeinek arra vonatkozóan, hogy egy jogalkotási aktus tervezete összhangban van-e a szubszidiaritás elvével, vagyis azzal, hogy a felmerülő kérdéseket a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldani, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek.

A jegyzőkönyv kitér arra is, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közösen meghatározzák az Európai Unión belül a parlamentek közötti hatékony és rendszeres együttműködés megszervezésének és előmozdításának módját. Az uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia bármi olyan észrevételt megfogalmazhat, amelyet az uniós intézmények figyelmére érdemesnek tart. Az ilyen bizottságközi konferencia „előmozdítja az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament között” – olvasható a jegyzőkönyvben.

A lisszaboni szerződéshez csatolt dokumentum kifejezetten említi a közös kül- és biztonságpolitikát – beleértve a védelempolitikát is – mint olyan kérdéskört, amelynek megvitatására nem csupán parlamenti bizottságközi, hanem parlamentközi konferenciákat is szervezhetnek.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.