A kereszténydemokrata politikus a távirati irodának kedden úgy fogalmazott: minden időben maga az MSZP a gátja az alkotmányozási párbeszédnek. Amíg kormányon voltak, addig a titokban, a nyilvánosság elől elzárva készítették el saját alkotmánytervezetüket, most ellenzékben pedig az alkotmányozásból való kivonulással akadályozták meg a párbeszéd és a konszenzus lehetőségét – értékelte a KDNP alelnöke.
A kormánypárti képviselő kifejtette: az MSZP a napvilágra került szövegjavaslattal „önnön kezével vetett véget” eddigi érvelésének. Hiába tagadják, hogy nincs szükség új alkotmányra, hiszen maguk is készítettek egyet – fogalmazott. Míg a Fidesz–KDNP már az alaptörvény koncepcióját is nyilvánosságra hozta és számtalan fórumon megvitatta, addig az MSZP a végső normaszöveget is zárt ajtók mögött írta – mondta. Hozzátette: bár most népszavazást követelnek, a saját javaslatuk első oldalán zárják ki ennek lehetőségét, de nem írtak ki referendumot az EU – időközben elbukott – alkotmányáról sem.
Korábban még másképp gondolták
Rétvári Bence értékelése szerint nemcsak eljárási, hanem tartalmi kérdésekben is szöges ellentét található az MSZP korábban leírt alkotmánytervezete és az utóbbi hónapokban követett politikája között. Így ellenzéki álláspontjával szemben kormánypártként még támogatta, hogy a házasság férfi és nő között legyen lehetséges, szintén nem engedte volna, hogy a legfőbb ügyész interpellálható legyen, és megemlítette volna a Szent Koronát.
Szerinte a szocialista elképzelés a legtöbb tekintetben szerényebb jogállami garanciákat tartalmaz. A szocialista javaslatban jóval kisebb a kétharmados törvények aránya. Míg egyszerű többségű törvény szabályozta volna a bíróságokat, addig a képviselők javadalmazásáról továbbra is kétharmados törvény rendelkezett volna. A szocialista javaslat fontosabbnak látta a képviselők fizetésének biztosítását az igazságszolgáltatás függetlenségénél – mutatott rá.
Szólt még arról, hogy az MSZP tervezete nem határozott meg felső limitet a költségvetés számára hitelfelvételhez, de az állami vagyon védelméről is csak két bekezdés szól. Ehhez képest a jelenleg tárgyalt javaslat részletesebb és kimondja, hogy a nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele – hangsúlyozta a KDNP alelnöke.
Minden szocialista politikusnak tudnia kellett róla
A napokban nyilvánosságra került, az előző kormány igazságügyi minisztériumában készített alkotmánytervezetet Gyurcsány Ferenc is ismerhette, hiszen Somogyvári István, az alkotmány előkészítéséért felelős miniszteri biztos egy tanulmányában be is számolt arról, hogy az akkori miniszterelnök mellett működő Közjogi és Jogharmonizációs Tanácsadó Testület két ízben is tárgyalta a minisztérium alkotmánytervezetét – mondta a KDNP alelnöke.
Felidézte, hogy először 2005. január 24-én az új alkotmány előkészítésére vonatkozó elképzeléseket vitatta meg a testület, amely akkor úgy döntött, hogy az igazságügyi minisztériumon belül történjék meg a tervezet kidolgozása a 2006-os kampányra tekintettel, a nyilvánosság kizárásával. 2005 szeptemberében készült el az első tervezet, amit a minisztérium vezetése meg is tárgyalt, majd pedig 2005. december 7-i ülésén a Közjogi és Jogharmonizációs Tanácsadó Testület is véleményt alkotott róla. Kitért arra is, hogy Petrétei József akkori szakminiszter 2005. év elején sajtótájékoztatón jelentette be az új alkotmány elkészítését, tehát minden szocialista politikusnak tudnia kellett a munka megkezdéséről.
(MTI)
origo.hu
Ezért veszik körül bűnözők Magyar Pétert
