Idősebb Tankó Béla az 1912-ben alapított Debreceni Egyetem első tanári karának tagjaként írta be magát a város felsőoktatásának történetébe. Az Erdélyből származó teológus először a filozófiai tanszékre nyert professzori kinevezést, és egy tanévben a rektori posztot is ő töltötte be. Szűkebb szakmáján túl pedagógiával, elitképzéssel, Kant filozófiájával, egzisztencializmussal, zeneelmélettel és angol nyelvoktatással is foglalkozott. A fejlődő egyetemi város karizmatikus személyisége volt. Munkásságát – mások mellett – a kolozsvári Tőkés István nyugalmazott protestáns teológiai rektor is méltatja abban a filmben, amit ma vetítenek a Los Angeles-i II. Dokumentum- és Rövidfilmfesztiválon. A professzor a második világháborút debreceni családi otthonában élte át – annak ellenére, hogy azt mind a németek, mind az oroszok megszállták. Egészen 1946-ban bekövetkezett haláláig kitartott választott városa mellett – tájékoztatott Tankó Attila, a professzor unokája.
Idősebb Tankó Béla fia, ifjabb Tankó Béla előbb bölcsészdiplomát szerzett, majd biokémiával kezdett foglalkozni. Harmincas évekbeli londoni tanulmányútján egy kollégájával együtt felfedezte a Tankó–Robison észtert. Robison professzor a biokémia terén elért eredményeiért a II. világháború után Nobel-díjat kapott. Ifj. Tankó Béla viszont a debreceni felsőoktatás újjászervezésében kapott feladatot. Bár a rábízott munkát példásan elvégezte, a kommunista hatalom nyugati kapcsolatai miatt nem bízott benne. Gyanakvás és féltékenység vette körül, majd aktív titkosszolgálati megfigyelés tárgya lett. Éveken át követték minden lépését, lehallgatták, családtagjait, munkatársait is beszervezték az adatgyűjtésbe. A két emblematikus tudósnak a család segítségével egy debreceni tv-stúdió állított filmjével emléket, ami külön öröm a leszármazottai számára – fogalmazott Tankó Attila.
origo.hu
Irak, Afganisztán, Koszovó – három poklot járt meg, most új kihívás várja a magyar alezredest
