Náray-Szabó Gábor a tanács Parlamentben tartott ülésén leszögezte: a készülő nemzetstratégia a tervek szerint 20-30 évre mutat irányt a nemzetnek, a kormányzati szerveknek arra nézve, hogy miként lehet fenntartani, illetve javítani Magyarország jelenlegi állapotát. A teendőkről szólva leszögezte: csökkenteni kellene a fogyasztást, ahogy a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét is, fejleszteni kellene a tömegközlekedést, visszaszorítani a szállítást; meg kell őrizni a vízbázist és a termőföldet, csökkenteni kell az importot, ki kell aknázni a megújuló nyersanyagforrásokat, új energiaforrások után kell nézni, fel kell készülni a klímaváltozásra, bővíteni kell az erdős területeket, csökkenni a bürokráciát és javítani az oktatás színvonalát. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a társadalmi érintkezés különböző formáinak bővítésére, erősítésre lenne szükség. Jelezte, a civil szervezetek egyik legfontosabb feladata lehetne a társadalmi tőke helyreállítása és megerősítése.
A jelenlegi állapotot az NFFT társelnöke úgy jellemezte: Magyarország a gazdag országok közé tartozik, hiszen bár kevesebbet fogyasztunk, mint az unió polgárai, többet, mint a világátlag. Az egy főre vetített fogyasztásunk eléri a világátlag 150 százalékát, míg az uniós átlag 220 százalék – közölte. Elmondta még: az ország energiaellátása 81,9 százalékban szorul rá a fosszilis energiahordozókra, 12,6 százalékban támaszkodik a nukleáris energiára; csekély a megújuló energiák részaránya, viszont számottevőek a geotermikus energiatartalékaink.
Az akadémikus kitért arra is hogy Magyarországon az elérhető vízmennyiség 258 köbméter másodpercenként, és ennek kevesebb mint a felét, 101 köbmétert használunk el. 1992 óta csökkent a felhasználás, emellett pedig jelentős tartalékaink vannak. Felhívta arra a figyelmet, hogy a befolyó vízmennyiség tekintetében az ország ki van szolgáltatva a szomszéd országoknak.
Tájékoztatása szerint a magyar háztartások 95 százalékában megfelelő az ivóvíz, a szennyvíz 30 százalékát viszont még nem kezelik. Úgy vélekedett, hogy az ország „elherdálta” az élelmiszer-termelési lehetőségeit, az élelmiszeripart, az agrárgazdaságokat; az élelmiszeripar 60 százaléka külföldi kézben van. A közlekedésről szólva ismertette: ma az országban 3,6 millió gépjármű üzemel, ebből 3 millió a személygépkocsik száma; a kibocsátott légszennyező anyagok 90 százaléka a közúti közlekedésből származik.
Magyarország éghajlata szerencsés – jegyezte meg Náray-Szabó Gábor. Hozzátette azonban, hogy fellépnek a melegedésből adódó problémák, a középhőmérséklet 1971–2000 között 0,2 fokkal, a budapesti 0,9 fokkal nőtt, növekedett a hőhullámok száma; fokozatosan szárad az ország. Megfogyatkozott a társadalmi tőke – hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy bár a magyarok individualizmusa majdnem olyan erős, mint az amerikaiaké, a magyarok szeretnek az állam „kebelén csüngeni”; bomlanak a közösségek, nagy a válások száma, óriási a bizalomhiány, nagyon nehéz megegyezéseket kötni. Hozzátette: eladósodtak a magyarok, 6-8 ezer milliárd forint közötti összegben adósodott el a magánszféra, ennek felét teszik ki a lakáshitelek, a másik felét pedig a fogyasztási hitelek.
Az NFFT zárt ülésen, szekciókban választja meg 6 civil delegáltját, akiknek a mandátuma 2014 őszéig szól. Három társadalmi szervezet 2-2, a tanácsban szavazati joggal bíró képviselőt választ, ezek a szociális ügyekkel, illetve egészségüggyel foglalkozó, a réteg- és korosztályi, illetve az oktatási és kulturális civil szervezetek. A 2008-ban megválasztott civil delegáltak mandátuma lejárt, a tanács pedig a március 1-jei ülésén egyhangúlag döntött az ügyrend módosításáról is, elfogadva azt a javaslatot, hogy a testület civil tagjait a továbbiakban nem két-, hanem négyévenként választják.
(MTI)
origo.hu
Ezért veszik körül bűnözők Magyar Pétert
