„Egyes diákok számára feleslegesen sok a tudás”

Az agrárium és a felsőoktatás átalakításának szükségességéről is beszélt a vidékfejlesztési tárca államtitkára és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára szerdán Keszthelyen, a harmincadik Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) megnyitója alkalmából.

MNO
2011. 04. 06. 11:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a magyar felsőoktatás legnagyobb hallgatói tudományos fórumán köszöntőjében hangsúlyozta: komoly kihívások előtt áll az ország, a csekély érdekérvényesítő képességű agrárium pedig különösen nehéz helyzetbe került az elmúlt években. A mezőgazdaság nemcsak exportpiacait, de szinte már hazai piacait is elveszítette, súlyos válságba került a vidék társadalma is, pedig a mezőgazdaság nemzetbiztonsági szempontból is stratégiai területnek számít.

Az értelmiségnek is meg kell újulnia

Az Európai Unió többfunkciós mezőgazdasági modellje szerint olyan agráriumra van szükség, amely „minőségi, biztonságos élelmiszereket állít elő, de fenntartja az élhető vidéket, környezetbiztonságot garantálva mindenki számára, és sokaknak megélhetést biztosítva”. Ez Európában a családi kis- és közepes gazdaságok dominanciájára épül, de a szövetkezés minden formájával együtt értve.

Hozzátette: új agrár- és vidékstratégiára van szükség, ami azonban megvalósíthatatlan, ha nem építjük ki a szellemi infrastruktúráját, ugyanakkor szükség van az értelmiség megújulására is ahhoz, hogy kilábaljunk ebből a helyzetből. A nemzeti vidékstratégiáról a közeli napokban nemzeti konzultációsorozat indul, s a tízéves programban „végre visszakapja az agrárium azt a szerepét, amit nemzetbiztonsági szempontból is megérdemel” – közölte Ángyán József.

Rossz a hatékonyság

Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a több mint fél évszázada létező tudományos diákköri mozgalom szinte hungarikumnak számító kezdeményezés, létét azonban veszély fenyegeti. „Az egész élet elpiacosodása” az oktatási rendszerben is olyan alacsony követelményeket hozott, amely egyre inkább szűkítette azt a merítési bázist, amire a jövő tudományát lehet építeni. A tanári pálya vonzerejének csökkenése szintén komoly veszélyt jelent az OTDK szempontjából, tavaly például az egész országban összesen 30 fizika, biológia és kémia szakos hallgatót vettek fel, miközben 600 tanár ment nyugdíjba.

Nagyon komoly gond van az utánpótlással, így szükség van a közoktatás, a felsőoktatás törvényi szabályozásának megerősítésére. Az oktatás eltömegesedése, a bolognai folyamat bevezetése azzal járt, hogy „egyes diákok számára feleslegesen sok a tudás”, a felsőoktatásból kikerülők közül pedig nem mindenki kapja meg azt a tudást, amire szüksége lenne a versenyképességhez. Rendkívül rossz hatékonysággal működik jelenleg a felsőoktatási rendszer, ezért is szeretnék „újradiverzifikálni” azt, továbbá a finanszírozás jelenleg fejkvóta alapú rendszerét is gyökeresen megváltoztatni – fogalmazott Dux László.

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke az április 29-ig tartó rendezvénysorozatról elmondta: hatvan éve néhány tucat tanár és diák lelkesedésével indult, ma már azonban 16 ezer diákot és hallgatót mozgat meg az országban. Idén 16 szekcióban, az ország 11 városában folyik a tudományos versengés, de most először csaknem száz, határon túli diák is részt vesz a megmérettetésben.

5000 szerző

A Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fővédnökségével kétévente szervezett konferenciasorozaton 4470, az intézményekben szakemberek által előzsűrizett és ott kiválónak minősített pályamunka ötezer szerzője mutatja be és méri össze a kötelező tanulmányokon felüli munkájának eredményeit. A résztvevőket 5500 témavezető és konzulens készítette fel. Az intézmények összesen 1600 helyi tudományos diákköri konferenciát rendeztek, amelyeken 13 ezer dolgozattal mintegy 15 ezer szerző szerepelt. A pályamunkákból 6749 jutott tovább az OTDK-n történő bemutatásra.

Az országos konferenciasorozat 408 tagozatának zsűritagjai minden esetben a tudományos és szakmai élet legkiválóbb szereplői, akadémikusok, akadémiai doktorok, professzorok, kutatók, PhD-doktorok, valamint fiatal doktoranduszok, akik szinte valamennyien maguk is szerepeltek korábban OTDK-n. A tagozati első helyezettek pályázhatnak a Pro Scientia Aranyéremre, amelyet a legkiválóbb 48 hallgató kaphat meg.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.