Élhetőbbé tennék a városi létet

Növelnék a zöld területek arányát a településeken, ezzel pedig élhetőbb és szerethetőbb környezetet teremtenének a Green City mozgalom tagjai, akik hangsúlyozzák, mindez anyagilag is megéri. Magyarország 2010-ben csatlakozott, az első projekt megvalósítására Nemesvámoson kerül sor.

Bittner Levente
2011. 04. 05. 18:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Green City mozgalom 2003-ban jött létre Hollandiában, ahol megelégelték, hogy egyre inkább csökken a zöld területek nagysága. Az alapítók úgy látták, ennek fő oka az, hogy nem kísérlik meg a növényzet pozitív hatásait számszerűsíteni a döntéshozóknak. Ezért összegzik a már ismert gazdasági, pszichológiai, szociológiai és ökológiai kutatások eredményeit, valamint újakat is indítanak – mondta Somorjai-Tamássy Zsolt, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője kedden Budapesten, a Települések jövője – Zöld város koncepció – Green City elnevezésű konferencia előtt megrendezett sajtótájékoztatón.

A Green City mozgalom fő koordinátora az európai kertépítők szövetsége, és minden országban a helyi tag mentorálja, ami nálunk a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (Makeosz). Ők hozták létre a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft.-t, mint a hazai koordináló szervezetet. Ezenkívül felállították a Green City Tanácsot, amelynek tagja az említetteken kívül az építészkamara tájépítészeti részlege, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem megfelelő tanszékei, a Magyar Önkormányzati Főkertészek, Díszkertészek, Parképítők és Parkfenntartók Szövetsége (Möfösz) és urbanisztikai társaságok. Somorjai-Tamássy Zsolt tájékoztatása szerint azonban a kormányzattal és önkormányzati szövetségekkel is ígéretes tárgyalásokat folytatnak.

A szervezetnek jelenleg hat európai tagja van. Franciaország, Hollandia, Olaszország, Németország és Anglia mellé 2010-ben, a milánói charta aláírásával csatlakozott hazánk. Az idén valószínűleg Svájc és Portugália is belép.

Ingyenes ökológiai szolgáltatás

A program alapvetően a településekre fókuszál, országra szabott tudásbázist hoznak létre a döntéshozók és az ingatlanfejlesztők számára. Speciális nemzetközi kutatóprojekteket folytatnak le, több tudományterület képviselőinek részvételével, amelyek közül például a zöld és az egészség kapcsolata az egyik aktuális téma. Mint Somorjai-Tamássy Zsolt hozzátette: az általuk készített szakmai anyagok nagyon frissek, még nem részei az egyetemi tananyagoknak sem. Ami a magyar program különlegessége, hogy a tudásbázist akkreditációs pontrendszerben gyűjtik össze, amelyre szerintük Európa más részeivel ellentétben nálunk égető szükség van.

A 2011-es év az akkreditációs rendszer magyarországi tesztéve. A pontrendszert évente frissítik majd, ami így egyre bővebb lesz, mindig belekerülnek a legújabb eredmények. A projekteket a tervezéstől a kivitelezésen át a fenntartásig végigkísérik, amelyek során segítenek az elveket a gyakorlatba átültetni. Az elkészült sikeres fejlesztések pedig megkaphatják a „plecsnit”.

Somorjai-Tamássy Zsolt szerint a Green City lényege a gondolkodásmód, így nemcsak településeket és nagy ingatlanfejlesztőket várnak, hanem akár családi házakat is. A beruházók számára komoly előny a csatlakozás, hiszen ingyenes ökológiai szolgáltatást kapnak a természettől, amelynek köszönhetően a fenntartás során is előnybe kerülnek, hiszen többek között a víz- és energiaszámla is olcsóbb lesz. Ugyanakkor a programban való részvétel feltétele, hogy minden elvégzett fejlesztés akkreditálva legyen.

„Jól is néz ki”

A magyar Green City mozgalom első résztvevője, Nemesvámos egy konkrét projekttel, egy két és fél hektáros park kialakításával csatlakozott. Érdekesség, hogy a minősítést végző Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. is részt vesz a tervezésben. Erre a későbbiekben már nem kerül sor, de most még fontosnak tartják, hogy a szakembereik a munka gyakorlati részét is megtapasztalják.

Somorjai-Tamássy Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy egy-egy területfejlesztésnél az emberi, a gazdasági, valamint a természeti szempontok összehangolására lenne szükség. Ezzel szemben utóbbi szinte mindig kimarad, de legjobb esetben is az első két szempont dominál. Pedig összhang nélkül nem fog hosszú távon működni az elkészült ingatlan, ráadásul előbb-utóbb szennyezni fogja a környezetet – vallja. Ellenben, ha sikerül egyensúlyba hozni az érdekeket, a természeteshez nagyon közeli állapotot lehet létrehozni, amely ráadásul megtakarítást is eredményez. „Alacsonyabb működési költségekkel jár, ráadásul jól is néz ki” – tette hozzá. Nico Wissing holland tájépítész azt emelte ki, hogy a programnak köszönhetően élhetőbbek és önfenntartóbbak lesznek a települések.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.