Az EU magyar elnökségének közleménye szerint az uniós intézmények között erről szóló megállapodást az elnökség által készített kompromisszum tette lehetővé, amely szerint a mostani kifizetés alapja az úgynevezett negatív tartalék lesz, azaz forrását az év során fel nem használt kiadásokból vagy akár friss pénzek bevonásával teremtik elő.
Magyarországon több mint 700 millió eurónyi kárt okozott a tavaly tavaszi árvíz, ebből mintegy 22 millió eurónyit térít majd meg az uniós alap.
2004 óta nem kaptunk ekkora összeget
A szóban forgó teljes károk a hat országban összesen elérik az 5,5 milliárd eurót. A most érkező hatmilliárd forint 2004 óta a legnagyobb összeg, amellyel az unió árvíz okozta károk miatt Magyarországot segíti. A német Reimer Böge jelentését a parlament 647 igen, 17 nem és 5 tartózkodó vokssal hagyta jóvá. Győri Enikő, az európai uniós ügyekért felelős államtitkár a szavazás után Strasbourgban úgy nyilatkozott: örömére szolgál az unió hozzájárulása ahhoz, hogy az árvíz sújtotta magyarországi területeken helyre lehessen állítani az épületeket, és az emberek valamekkora kártérítésben részesülhessenek, jóllehet az uniós pénz nem pótol az emberi életért és az érintett területen lakók teljes káraiért.
„Világos jele ez az EU-tagországok szolidaritásának az érintett országok népe és a teljes EU-lakosság iránt” – szögezte le. Növeli az uniós együttérzés értékét, hogy olyan időszakban nyilvánul meg, amikor a válság miatt minden tagállamban költségvetési megszorítások vannak – tette hozzá. Surján László (KDNP), a tavalyi EU-költségvetés jelentéstevője közleményében megismételte, hogy miközben „a magyar néppárti EP-képviselők már az ügyvezető Bajnai-kormányt is sürgették, hogy hazánk kérelmét mielőbb nyújtsa be, ezt azonban csak az új kormány tette meg”.
Dícséretes munkát végzett a magyar elnökség
„Beadványunkat így az Európai Bizottság csak a többi árvíz sújtotta ország kérelmével együtt bírálta el, és 2011 januárjában továbbította csak döntésre a költségvetési hatóságoknak” – tette hozzá. Szerinte „a magyar elnökség munkáját dicséri, hogy a jogosult államok egy technikai megoldással még az első félévben, tavasszal megkaphatják a támogatást”.
Surján László jelezte azt is, hogy írásbeli kérdésben azt javasolta az Európai Bizottságnak: a jövőbeni támogatások gyorsabb mozgósítása érdekében vizsgálja meg, van-e lehetőség a Szolidaritási Alap kifizetési kereteit már az EU költségvetés tervezésekor forrásokkal ellátni, így egy esetleges év eleji kérelem támogatása a jövőben nem okozhat gondot.
A most megszavazott támogatás egyik érdekessége, hogy egyes országoknak a közép-európai térség együttes súlya segített abban, hogy uniós segítséghez jussanak. A csehországi árvízkár mértéke például nem érte el azt a szintet, amely fölött a szabályok szerint az alap igénybe vehető, de mivel az összesített kár enyhítéséhez az EU már hozzá tud járulni, Prága is igénybe vehette az uniós segítséget. Győri Enikő úgy vélte, ez újabb bizonyíték arra, hogy Közép-Európának sok szempontból közös a sorsa.
(MTI)
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péterék közleményt adtak ki
