Kovács: Sajnos mi nem egy elképzelt világban élünk

A magyar médiatörvényt bírálók sok esetben elképzelt világból indulnak ki, de a médiaszabályozásnak egy adott ország adottságaira tekintettel kell megvalósulnia – nyilatkozta Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában kedd este. Szerinte a médiaszabályozás korábbi modelljével szakítani kellett Magyarországon, az új szabályozás pedig semmilyen veszélyt nem jelent a szólás- és véleményszabadságra.• „Rendkívül gyorsan sikerült tisztázni a vitatott pontokat”

„A magyar kormánynak a médiaszabályozással nincs mit tennie, mivel ez ugyan egy állami feladat, de egy olyan független szervezet – a Médiatanács – jött létre, amelynek a munkájába, illetve a függelmi viszonyaiba a magyar kormánynak nincs beleszólása. A parlament hozta létre a Médiatanácsot, illetve a ma működő médiastruktúrát” – mondta Kovács Zoltán.

Arra a feltevésre, hogy az ENSZ jelentéstevője a médiastruktúrával kapcsolatban is megfogalmazott aggályokat, Kovács Zoltán úgy reagált: „Számos ilyen aggály van; meglepőek ezek az érvek, mert vissza-visszajönnek. Én idealistának neveztem a sajtótájékoztatón ezt a közelítést. Egy olyan elképzelt világból indulnak ki, amelyben persze létezhetnének a szabályozás nélküli, önszabályozó testületek. De sajnos mi nem egy elképzelt világban élünk. Minden ország esetében arra van szükség – és Magyarország nem kivétel, beleolvad abba a közegbe, ami Európában jellemző –, hogy a médiaszabályozás az adott ország és az adott civilizáció kereteire és adottságaira való tekintettel valósuljon meg” – hangzott el az interjúban.

Nem elfogadható a bírálóknak az az érve, hogy jó lenne, ha a Médiatanácsban az ellenzéket képviselők is helyet foglalnának? – vetette fel a Közbeszéd. „A médiaszabályozásnak ez a típusú modellje Magyarországon próbált működni tizennégy éven keresztül. Gyakorlatilag csődbe vitte a közszolgálati médiumokat, olyan rendszerek jöttek létre, amelyben tévéelnököt nem sikerült választani, tehát a működésképtelenség határán működött például a közszolgálati televízió – ezzel szakítani kellett” – hangzott a reagálás.

A magyar kormány – bevallottan – egy másik modellt választott – folytatta okfejtését Kovács Zoltán. „Létezik ez a modell, amelyben szakmai szervezetek, civil szervezetek lennének hivatottak arra, hogy felügyeljék a médiát. Mi egy másik modellt választottunk, ami Európában szintén létezik. Ahol olyan szakembereket választott a parlament a Médiatanácsba, hogy a tanácsnak adott mandátum, az adott keretek, illetve feltételek és biztosítékok szolgálnak arra, hogy a mindenkitől való függetlenség adott legyen” – jelentette ki az államtitkár. Hozzáfűzte: természetesen a Médiatanács feladata, hogy a kapott mandátummal élni is tudjon. Majd július elseje után derül ki – amikor elkezd működni a médiatörvény a gyakorlatban –, hogy ezek a feltételek fennállnak-e.

Az új magyar médiatörvény nem a Marsról pottyant közénk. Folytat egy olyan hagyományt, ami tizennégy éve, vagy ha úgy tetszik, még a rendszerváltás előttről a magyar jogrendszer részét képezi – mondta Kovács Zoltán. Szerinte félelmet keltő, avagy „ismeretlen terepet” hozó jelentősebb változásokat – amelyekben a magyar média ne tudna eligazodni – az új médiatörvény nem állított elő; a bírságok is a rendszer részét képezik több éve, sőt egy évtizede. Kérdésre válaszolva hozzátette: Magyarországon semmi nem fenyegeti a szólás- és véleményszabadságot, „a körülöttünk zajló események ennek ékes bizonyítékát szolgáltatják”.

(Duna TV)