Mindenki tudja, mi lesz az elnökválasztás végeredménye

Semmilyen meglepetés nem várható a vasárnapi előre hozott kazahsztáni elnökválasztáson, és továbbra is az 1990 óta hatalmon lévő Nurszultan Nazarbajev kezében lesz minden hatalom. Az ellenzék egy része bojkottra hívott föl, de egyesek szerint nem ez volt a legjobb taktika a részükről.

Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb országa, azonban lakossága a legújabb adatok szerint csupán 15,5 millió fő. Az ország mai területe a 18. század során került orosz uralom alá, majd a Szovjetunió 1991-es szétesése után vált függetlenné. A közép-ázsiai ország gazdasága nagyrészt a gazdag nyersanyagkészletre épül. A világgazdasági válság hatása itt is érvényesült, de tavaly már 7 százalékos volt a növekedés.

Jelenleg 12 800 dollár az egy főre jutó bruttó nemzeti termék, amivel a 90. helyen áll a világrangsorban, azonban a munkanélküliség csupán 5,5 százalékos. A válság alatt az ázsiai ország 19 milliárd dolláros hitelt volt kénytelen fölvenni a Nemzetközi Valutaalaptól, de az olajárak napjainkban zajló emelkedése jó kilátásokat jelent Kazahsztánnak.

Nem akart 2020-ig elnök lenni?

Nurszultan Nazarbajev 1990 óta áll Kazahsztán élén, győzelmet aratott az 1999-es és a 2005-ös elnökválasztáson is. Legközelebb 2012-ben kellett volna elnökválasztásokat tartani, de Nazarbajev február 4-én aláírt egy rendeletet, melynek értelmében április 3-án elnökválasztást tartanak Kazahsztánban. A kazah államfő korábban elutasította azt a parlament alsó- és felsőháza által is jóváhagyott törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy népszavazással 2020-ig meghosszabbítsák hatalmát.

A mostani választáson három jelölt indul Nazarbajeven kívül, de a kazahsztáni politikai viszonyok között szinte elképzelhetetlen, hogy akár csak második fordulóra kerüljön sor a közép-ázsiai országban. Nemzetközi civil szervezetek jelentése szerint az ellenzéki jelöltek kampánya gyakorlatilag nem látható, és a kormánypárti jelölt mindent dominál.

„Semmi esélyem sincsen”

Mels Eleusizov, aki már korábbi megmérettetéseken is részt vett, de most is az esélytelenek nyugalmával indul, azt hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi problémákra kívánja felhívni a figyelmet az indulásával. „Természetesen semmi esélyem sincsen a győzelemre, de egy nagyon reális szemléletet szeretnék bemutatni a választóknak” – mondta el Eleusizov újságíróknak, miután regisztrálta magát a voksoláson. Gani Kasymov, a Nemzeti Párt elnöke és Zhambul Akhmetbekov, a kommunista párt elnöke is ringbe száll, de ők alapvetően a fennálló hatalom embereinek tekinthetőek.

Nem volt jó döntés?

Nazarbajev valós ellenzéki alternatíváit vagy kizárták a választásból, vagy pedig kevés idejük maradt arra, hogy felkészülhessenek rá. Az ellenzéki pártok arra szólították föl a híveiket, hogy maradjanak távol a választásoktól. Vlagyimir Kozlov, az Algha párt elnöke egy Almatiban tartott gyűlésen kijelentette, hogy azért kell bojkottálni a vasárnapi elnökválasztást, mert így lehet tiltakozni az elkövetett jogsértések ellen. Az elnökkel szemben állók az interneten is próbálják távolmaradásra bírni a szavazókat.

Az eddigi választásokon legalább az ellenzék elindult, míg most ez nem történt meg, ezért rendkívül unalmas a mostani kampány – hangsúlyozta Andrei Chebotarev, az egyik ellenzéki alternatív csoport vezetője. Véleménye szerint érdemesebb lett volna részt venni a küzdelemben, mivel így jobban tudtak volna készülni a következő választásokra.

(Forrás: rferl.org, CIA Factbook)