Tovább kutatják a „mohácsi vészt”

Leletgyűjtésbe kezd az 1526-os mohácsi csata egykori feltételezett központi helyszínén, Majs közelében a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete a hét végén, hogy gazdagítsa az ütközettel kapcsolatos ismereteket.

MNO
2011. 04. 05. 8:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A kutatásban részt vevő hadtörténészek, régészek és régészhallgatók a korábban megkezdett geofizikai felmérésekkel párhuzamosan talajradaros vizsgálatokat végeznek és szisztematikus leletgyűjtésbe kezdenek Majstól keletre, az egykori Földvár település helyén” – mondta Bertók Gábor, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának régésze, a munkálatok egyik vezetője az MTI-nek.

Közlése szerint korabeli leírások, dokumentumok és a legújabb kori kutatások szerint valószínű, hogy Földváron volt a csata döntő mozzanata: ott állt meg a magyar lovasság rohama és akadt el a magyar gyalogság is a janicsárok puskatüzében. Miután II. Lajos seregének lendülete megtört, súlyos vereséget szenvedett.

Bertók Gábor reményét fejezte ki, hogy a hadtörténeti intézet Négyesi Lajos vezette kutatócsoportjával együtt találnak a csatához köthető földműveket, tömegsírokat, és lehetőségük lesz a középkori Földvár település feltérképezésére is. „Feladatunk nem könnyű, hiszen több mohácsi csata is volt, és más korszakok leleteivel, például középkori, római kori és őskori tárgyakkal, maradványokkal is találkozhatunk a területen, tehát azokat szét kell válogatnunk” – tette hozzá a régész. Mint megjegyezte, a feltárás nincs időhöz kötve, vállalkozásuk költségeit a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából és egyebek mellett európai uniós forrásokból teremtik elő.

Buchert Eszter, a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az 1526-os mohácsi csata helyszínén folyó kutatások nemcsak a leletanyag gazdagítása, a történelmi ismeretek bővítése miatt fontos, hanem azért is, mert felhívja a figyelmet a csatahelyszínek jelentőségére, védelmük fontosságára. „A csaták helyszíneit óvni és becsülni kell. Ezek a helyek Magyarországon kevésbé, Nyugat-Európában azonban nagyon népszerűek és sok látogatót vonzanak” – magyarázta az igazgató-helyettes.

Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában a Magyar Királyság 25 ezer fős serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 60 ezres haderejével. A magyarok vereségével az ország három részre szakadt, és 150 évig tartó török hódoltság következett.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.