A hazai uborka nem fertőzött, más alig van a piacon

Magyarországon gyakorlatilag csak magyar termesztésű kígyóuborka kapható a piacokon – mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke pénteken Budapesten.• Honnan származik a fertőzött uborka?

MNO
2011. 05. 27. 10:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elnök elmondta: alig van a magyar piacon Spanyolországból behozott kígyóuborka, csak néhány tétel fürtös uborka lehet már a kereskedőknél a dél-európai országból. A múlt héten ugyanis lezárult a behozatal, és a kereskedők már csak a magyar uborkát vásárolják, mivel megkezdődött a hazai szezon.

Német egészségügyi illetékesek szerint Spanyolországból importált uborka okozta a május közepén kitört, véres hasmenéssel járó, halálos áldozatokat is követelt járványt. A spanyol termelők kategorikusan visszautasítják ezt, a madridi hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak, csupán azt jelezték, hogy a német vádak kapcsán vizsgálatot indítottak.

Uborkából Magyarországon évente átlagosan mintegy 45-50 ezer tonna terem, amelynek fele konzervuborka, fele kígyóuborka. Az import mennyisége éves szinten eléri a mintegy tízezer tonnát, amelynek harmada származhat Spanyolországból, ám erre pontos adatok nincsenek – jegyezte meg Mártonffy Béla. A FruitVeB elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar termelésű uborkánál nincs semmiféle fertőzésveszély. A termelési folyamatot ugyanis szigorúan ellenőrzik, az uborkát fedett helyen, fóliasátor alatt és üvegházban termesztik. A kártevők ellen biológiailag védekeznek a termelők, és így kizárt a Németországban tapasztalt fertőzéshez hasonló helyzet kialakulásának veszélye.

Mártonffy Béla úgy vélte: az importáruk ellenőrzését, minőségvizsgálatát fokozni kell a magyar piacon, amit a mostani német eset is indokolttá tesz. Emellett alaposan meg kell nézni azt is, hogy a nyomon követhetőség szabályát valóban betartják-e az unió minden tagállamában. Magyarországon ez a rendszer él – tette hozzá.

A szakember úgy tudja, hogy jelentős mennyiségű zöldség kerül az unió országaiba az észak-afrikai országokból – Marokkó, Tunézia, Egyiptom, Jordánia – kedvező feltételekkel. Mártonffy Béla szerint az unióban érdemes volna megvizsgálni annak lehetőségét, hogy ne csak a tagállamok termelőitől követeljék meg a szigorú élelmiszer-biztonsági szabályok betartását, hanem a harmadik országokból származó termékekre is vonatkozzanak az uniós minőségi előírások.

A FruitVeB elnöke a magyar vásárlóknak azt ajánlja, hogy a hazai termékeket keressék a boltokban és a piacokon, mivel ezek garantáltan biztonságosak, illetve azt, hogy a gyümölcsöket és a különböző zöldségféléket alaposan mossák meg, hogy eltávolítsanak minden külső szennyeződést.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.