A koncepciót támadó javaslatokat a kormány nem tudja támogatni

Lefolytatta és befejezte az Országgyűlés kedden délután a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, valamint a Btk. módosításának részletes vitáját, majd elkezdték tárgyalni az egyes jogállási törvényeknek az alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló javaslatot.• Aki közpénzből gazdálkodik, az felelősséget is visel

A jobbikos Gyüre Csaba azt mondta, végre olyan törvényjavaslatot tárgyalnak, amelyet támogatni lehet. Alapvetően szakmai az indítvány – fogalmazott, hozzátéve: olyan kérdéskörről van szó, amely a társadalom leginkább rászoruló, támogatandó részét érinti.

Az ellenzéki politikus szerint nagyon jelentős kérdésről van szó, s kitért arra, hogy a javaslat hangsúlyos helyen kezeli, az ügyfélnek minél kevesebb tevőleges magatartására legyen szükség, és pontosan rögzíti azt is, mikor van helye elutasításnak. Javasolta, a határon túli magyarok, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon, a magyar külképviseleti szerveken keresztül tudják kérelmeiket elküldeni.

A közigazgatási tárca államtitkára a vita végén azt ígérte, hogy a módosító javaslatokat megfontolják. Előrebocsátotta, hogy a KIM-et központi hatóságnak már egy korábbi kormányhatározat kijelölte, tudomása szerint felkészült az illetékes főosztály a feladatok ellátására. A gyámhatóságok feladatain nem változtatnak, és a bíróságok is közreműködnek ilyen ügyekben. A jelenlegi gyakorlatra épít a javaslat – jelezte. Komoly uniós forrásokat vesz igénybe Magyarország, hogy az elektronikus szolgáltatásokat megvalósítsák – hangsúlyozta, hozzátéve: erről nem mondanak le, és minél hamarabb be fogják vezetni. A vitában elhangzott december 5-i határidőt tarthatónak nevezte. Az általános vitát az elnöklő Balczó Zoltán lezárta, a részletes vitát a következő ülésen folytatják le.

Gyüre Csaba (Jobbik) a Btk. módosításának részletes vitájában azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik már a választási programjában is ígérte a Btk. szigorítását, így üdvözlik, hogy a kormánykoalíció benyújtotta ezt a javaslatot. Elmondta azt is, hogy a társadalombiztosítással kapcsolatos csalások kivezetését a javaslatból nem támogatják, mert nagyon sok az ilyen típusú csalás. Szakács Imre (Fidesz) két technikai jellegű módosítását ismertette. Az egyik egy szót húzna ki a javaslatból, a másik pedig egy kapcsolódó módosító indítvány, amely szerint lehetőség lenne arra, hogy az ügy tanújának adatait zártan kezeljék.

A szocialista Bárándy Gergely azt mondta, a szemléletmóddal nem ért egyet, ami a módosítás mögött meghúzódik. Nem tudják elfogadni, hogy a kormányzat az elhibázott gazdaságpolitikája okán kialakult problémákhoz társadalmi csoportokat bűnbakként jelöl meg. Répássy Róbert államtitkár a vitát követően megköszönte a módosító indítványok benyújtását, majd közölte: azokat, amelyek a koncepciót támadják, nem tudja a kormány támogatni. Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István a részletes vitát lezárta.

A fideszes Varga István önálló képviselői indítványában – amelyet Lázár Jánossal együtt nyújtott be – átmeneti rendelkezéseket vezetne be a bírók és ügyészek jogállásával kapcsolatban. Mint mondta, az alaptörvényben elfogadott felső korhatár betöltése mintegy 250 bírát érint. Ha a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően töltötte be, akkor szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni 2012. január 1. és június 30. között, szolgálati jogviszonya 2012. június 30. napjával szűnik meg.

Akik a korhatárt 2012. január 1. és december 31 között töltik be, azok szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni, a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én szűnik meg. A javaslat átmeneti időszakot biztosít a felmentésekkel kapcsolatban, és semmilyen „sanda” politikai szándék nincs mögötte – szögezte le.

Répássy Róbert államtitkár a kormány álláspontját ismertetve azt mondta, támogatni fogják a képviselői indítványt, mert ez értelmezi és végrehajtja az új alaptörvény rendelkezéseit. Ezekre azért is van szükség, hogy 2012. január elsején ne okozzon a bírák felmentése jogbizonytalanságot.

(MTI)