A kötelező biztosítás megkötése lesz a működés feltétele

Várhatóan 2012. januártól kötelező biztosítást kell kötniük a veszélyes anyagokat kezelő cégeknek, a környezetvédelmi hatóság a biztosítás meglétéhez köti majd az egységes környezethasználati engedély kiadását – közölte Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár sajtótájékoztatón pénteken Kolontáron.

MNO
2011. 05. 06. 11:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Illés Zoltán tájékoztatása szerint törvényben rögzítenék a kötelező biztosítás megkötésére kötelezett cégek körét, a törvénytervezetet a tárcaközi egyeztetéseket követően az Országgyűlés őszi ülésszakára nyújtanák be, az elfogadása után 2012. január elsejétől lépne életbe. Hozzátette: az új törvény várhatóan csökkenti a Magyarországon működő, veszélyes hulladékot kezelő cégek számát, ami mintegy 1600.

„A kötelező biztosítást kevesebben tudnák megfizetni, ezért kevesebb cég fedné le a veszélyes hulladékokat kezelő cégek piacát” – fogalmazott a környezetvédelmi államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a biztosítás megfizetésével létrejönne egy „pénzügyi alap”, amely a kolontárihoz hasonló katasztrófa esetén biztosítaná a kármentesítés költségét, mert jelenleg az adófizetők pénzéből finanszírozza az állam a helyreállítást.

Soha többé ne fordulhasson elő

Az európai uniós környezetvédelmi irányelvek maradéktalan betartásával megelőzhető a kolontárihoz hasonló ipari balesetek többsége, a megelőzés érdekében felül kell vizsgálni az irányelvek tagállami végrehajtását – mondta Janez Potocnik, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa sajtótájékoztatón pénteken Kolontáron. Aláhúzta, mindenkinek azon kell dolgoznia, hogy a kolontárihoz hasonló ipari katasztrófák soha többé ne fordulhassanak elő az Európai Unión belül.

Elmondta, hogy a kolontári katasztrófát követően a bizottság vizsgálatot indított az uniós irányelvek bevezetésének ellenőrzéséről a magyar hatóságoknál, két kérdés még jelenleg is nyitott. A további vizsgálatok során kapnak választ arra, hogy a hatóságoknak az itt lévő vörösiszapot veszélyes hulladékok közé kellett volna-e sorolni, illetve a bányászati hulladékokra vonatkozó előírásokat betartották-e a timföldgyárban. Kérdéses továbbá az is, hogy a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, úgynevezett IPPC-irányelvet (melynek része az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás) betartották-e – mondta Janez Potocnik. Leszögezte: ha ezeket az előírásokat a tagállamokban maradéktalanul betartják, akkor megelőzhetők az ajkai vörösiszap-katasztrófához hasonló ipari balesetek.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.