Három helyről, az 57 ezer hallgatót kiszolgáló jekatyerinburgi Urali Föderális Egyetemről, Szibéria egyik legjelentősebb felsőoktatási központjából, az Irkutszki Állami Egyetemről, valamint Tatársztán hihetetlenül dinamikusan fejlődő, elsősorban a műszaki tudományokra koncentráló intézményéből, a Kazanyi Egyetemről érkeztek a szakemberek a tréningre, hogy megismerkedjenek az EU 7. keretprogramja által nyújtott információkkal.
„A magyar tapasztalatot mindig is fontosnak tartották az orosz felsőoktatásban és tudományos életben, a közös múlt – minden közismert negatív mozzanata ellenére – olyan közös értékeket és közös perspektívákat alakított ki, amelyek most, húsz évvel a rendszerváltás után már minden ideológiai és politikai szemponttól függetlenül használhatók ki. Az átalakítási folyamat problémáit, nehézségeit is tükröző magyar tapasztalat több közvetlen és konkrét támpontot nyújt, mint akár egy régi, folyamatos demokratikus tradícióval rendelkező országé, már csak azért is, mert némi fáziseltolódással, de hasonló úton járunk” – emeli ki Dmitrij Kozlov, az irkutszki egyetem történésze, aláhúzva, hogy a regionális egyetemek számára különösen fontosak az uniós kapcsolatok. A kutató felfigyelt arra is, hogy az unióba integrálódott Magyarország mennyire megtalálta a maga helyét a globális közegben. A szibériai történész megjegyzi még, hogy az uniós elnökség még inkább az érdeklődés középpontjába állította Magyarországot, ráadásul e félév prioritásaiból következik az EU–orosz stratégiai kapcsolatrendszer fejlesztése, különös tekintettel Oroszország modernizációjára.
A diplomák kölcsönös elismerését és a bolognai folyamat tapasztalatainak beépítését tartja a legfontosabbnak Jekatyerinburgból Andrej Karelin, megemlítve, hogy Oroszország idén tér át a háromszintű felsőoktatási képzésre. Úgy gondolja, hogy az integráció, a közeledés Európához lökést adhat az orosz átalakulásnak az oktatás terén is. Megemlíti még, hogy az unió legfiatalabb tagállamai közül Oroszország számára különösen jól használható a friss magyar tapasztalat, a magyar egyetemek és más kutatóhelyek ugyanis meglátása szerint rendkívül gyorsan és rugalmasan csatlakoztak az EU-programokhoz, s nyitottak a kelet-európai országokkal közös programokra.
Az orosz egyetemeket elsősorban természetesen a sikeres pályázati gyakorlat érdekli, nagyon kíváncsiak azonban azokra a buktatókra, akadályokra, negatív tapasztalatokra, sőt kudarcokra is, amelyeket az első időszakban szinte képtelenség kikerülni, okulni viszont érdemes belőlük. A pályázatírásban szerzett tapasztalatokat, s az ehhez segítséget nyújtó kapcsolatokat tartja a kurzus legfőbb hozadékának Julija Zijgyinova, a kazanyi egyetem idegen nyelvi tanszékének vezetője. Mint fogalmaz, különösen hasznosnak és közvetlenül alkalmazhatónak bizonyult az a nemzetközi kutatásszervezési és pályázatírási tapasztalat, amelyet a magyar Külügyminisztérium mellett működő Tudományos és Technológiai Alapítvány munkatársai mutattak be.
A vendégek megismerkedtek Budapest legújabb, leginkább innovatív felsőoktatási és kutatási helyeivel, ellátogattak a Budapesten székelő, kulcsfontosságú EU-intézménybe, az Európai Technológiai és Innovációs Intézetbe és az Infoparkba, s lehetőséget kaptak azonnali partnerkeresésre is. A kazanyi egyetem például már kész együttműködési keretszerződéssel érkezett, amelyet vegyészeti kutatásokban érdekelt felsőoktatási intézménnyel akarnak aláírni. Együttműködést ajánl az irkutszki egyetem is, amelynek történészei szibériai levéltárakban találtak első világháborús magyar hadifoglyokról magyar nyelvű anyagokat, általuk írt naplót, egy zsebkendőre rajzolt szökési tervet térképpel, és ezek feldolgozására is keresnek magyar partnert.
origo.hu
Mráz Ágoston Sámuel: Az európai politikusok nem Európa jövőjével, hanem egy tagállam belügyeivel foglalkoztak az EP-ülésen
