Holder szerint a művelet minden vonatkozásában „jogszerű, törvényes és megfelelő” volt. „Azok az emberek, akik felelősek voltak ezért az akcióért, mind a döntéshozatal, mind a döntés végrehajtása területén, azt hiszem, elég jól kezelték azt” – jelentette ki az igazságügyi miniszter. Mint mondta, kérte az igazgatása alatt álló minisztériumot – amely a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) is felügyeli –, hogy nagy figyelemmel kísérje a Bin Laden halála miatt várható fejleményeket. Holder szerint a terroristavezér szimpatizánsai megpróbálhatnak bosszút állni az Egyesült Államokban vagy az ország határain kívül. Holder hangsúlyozta, hogy az amerikai hatóságoknak tudatában kell lenniük ennek a veszélynek, és „nem lehetnek önelégültek, a harcnak még távolról sincs vége”.
Nem volt fegyvere a terroristavezérnek
Oszama bin Ladennél nem volt fegyver, amikor amerikai különleges egységek megostromolták a házát Pakisztánban, de ellenállást tanúsított, mielőtt lelőtték – jelentette ki kedden Washingtonban Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője. Carney szerint Bin Laden halála nem lesz hatással az amerikai erők afganisztáni kivonulásának menetrendjére.
Az ENSZ részleteket akar
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay felszólította az Egyesült Államokat, hogy tájékoztassa a világszervezetet Oszama bin Laden halálának részleteiről. Kedden kiadott közleményében a főbiztos egyúttal leszögezte, hogy minden terrorizmusellenes műveletnek összhangban kell lennie a nemzetközi joggal.
Navi Pillay rámutatott: mindig világos volt, hogy nehéz lenne az al-Kaida terrorszervezet vezetőjét élve elfogni, de az amerikai hatóságok kijelentették, hogy megpróbálják letartóztatni, ha erre esély nyílik. „Ez egy összetett művelet volt, és hasznos lenne, ha ismernénk a pontos tényeket Bin Laden halálával kapcsolatosan. Az ENSZ következetesen hangsúlyozta, hogy minden terrorizmusellenes műveletnek összhangban kell lennie a nemzetközi joggal„ – mutatott rá a főbiztos. Pillay számára nem kétséges, hogy ha Bin Ladent élve elfogták volna és bíróság elé állítják, a legsúlyosabb bűnökkel vádolták volna meg, ideértve a polgári személyek ellen elkövetett tömeggyilkosságot.
Megszólalnak a kételkedők
Ahogy Bin Laden holtteste a tengerfenékre süllyedt, úgy bukkantak felszínre az örök kételkedők agyában a kérdések, amelyeket csak táplált az, hogy az amerikai hatóságok szinte babonás igyekezettel szabadultak meg a tetemtől, még egy képet sem mutatva az évtized fogásának bizonyítására.
„Ugyanúgy, mint Hitler halálakor, most is felmerül a kérdés, hogy tényleg végeztek-e Bin Ladennel” – magyarázta Robert Alan Goldberg amerikai történészprofesszor. „Emellett a szeptember 11-i merényletekkel kapcsolatos összeesküvés-elméletek hívei számára Bin Laden csak egy darabka a CIA (Központi Hírszerző Ügynökség) kirakójában” – folytatta a szakértő, aki egyébként Az összeesküvés kultúrája a modern Amerikában című könyv szerzője. „Az fogják mondani, hogy az Egyesült Államok végig tudta, hol rejtőzködött (Bin Laden), és úgy döntött, hogy most szabadul meg tőle” – vélte Goldberg.
„Miért nem mutatták meg a holttestét?” – hitetlenkedtek elsőként a terroristavezér rejtekhelyéül szolgáló pakisztáni Abbotábád lakói.
Kenyában – amely 1998-ban és 2002-ben az al-Kaida támadásainak célpontja volt – szintén felütötte fejét a kétely. „Hányszor mondták már, hogy Oszama halott, és hányszor bizonyult ez hazugságnak?” – kérdezte egy helyi lakos, Justus Mwanzia. „Ha az amerikaiak biztosak benne, hogy őt ölték meg, miért nem mutattak képeket és videókat a sajtónak elfogásáról és halála pontos körülményeiről?” – vette át a szót honfitársa, Herbert Ngeno.
Még a dél-afrikai City Press című újság befolyásos főszerkesztője, Ferial Haffajee is bizonytalan. „Honnan kellene tudnunk, hogy a tengerbe dobott tetem tényleg Bin Ladené-e? És ki fogja cáfolni a DNS-tesztet?” – elmélkedett.
Az iszlamista csecsen felkelőkhöz közel álló Kavkazcenter.com honlap szerint két magyarázat lehetséges: Bin Laden vagy nem tartózkodott a megtámadott házban, vagy holtteste annyira összeroncsolódott, hogy azonosíthatatlanná vált.
Prágában Václav Klaus államfő tanácsadója, Petr Hajek a „média meséjének” tartja Bin Laden halálát. „Úgy halt meg, ahogy született, furcsa, csaknem misztikus körülmények között. Higgye el az, aki akarja!” – mondta Hajek.
A Facebook közösségi honlapon, a Twitter mikroblog oldalon és a YouTube videomegosztó portálon is megjelent a hitetlenek hangos csoportja: „Hatalmas hazugság!”, „Egy állítólagos DNS, egy állítólagos tetem és egy állítólagos névtelen illetékes?”
Iránban, ahol összességében sem a hatóságok, sem a média nem kérdőjelezte meg Bin Laden halálát, a Mehr hírügynökség vízióinak középpontjában egy „ultratitkos egyezmény” áll, amely szerint az amerikaiak meggyőzték a terroristavezért, hogy valós halál helyett fogadja el inkább „médiabeli halálát”.
A Hezbollah libanoni síita szervezethez közeli asz-Szafir című napilap szerint pedig „nagyon jóhiszeműnek kell lenni ahhoz, hogy minden részletet elfogadjunk” Bin Laden halálával kapcsolatban.
„Minden hozzávaló megvan a gyanú terjedéséhez” – összegzett Bruno Fay a Le Nouvel Observateur című francia hetilap internetes oldalán. „Holnap akár fel is lebbenthetik a fátylat a kivégzés pontos körülményeiről, a baj már megtörtént, és az összeesküvéselmélet-gyártók mindig arra kíváncsiak, hogy miért tartottak vissza bizonyos információkat” – fűzte hozzá.
(MTI)
origo.hu
Megrázó képeken az alsónemesapáti buszbaleset helyszíne
