A megújuló energiába fektethet a lakosság

Elsősorban a lakosságnak indít a megújuló energiával foglalkozó nemzetközi cégek részvényeibe fektető zártvégű alapot az MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. – közölte Csorba Nikoletta, az alapkezelő vezérigazgatója csütörtökön a Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

Daróczi Andor, az alapkezelő vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a négyéves futamidejű tőke- és hozamvédett származtatott befektetési alap tíz olyan nemzetközi vállalkozás részvényeibe fektet, amelyek lefedik a megújuló energetikát a termeléstől a felhasználásig.

A 10 ezer forint névértékű befektetési jegyeket június 23-ig lehet jegyezni minimálisan 100 ezer forint értékben 6 százalékos diszkont áron. Az alapkezelő a futamidő alatt 12 százalékos, éves szinten három százalékos hozamot fizet, de nincs hozammaximum, ami azt jelenti, hogy a futamidő végén a teljesítménytől függően többlethozamot is fizethet. Az alapkezelő arra számít, hogy a hasonló zártvégű alapjaik átlagosan 2-3 milliárd forint tőkéjét a megújuló energia tőke- és hozamvédett származtatott befektetési alap meghaladja.

Az alap befektetési jegyeit bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére. A négyéves futamidőt a lakossági igények indokolják – mondta Csorba Nikoletta. A vezérigazgató magyarázata szerint a zártvégű alapok arra jók, hogy tőkevédelemmel a lakosság a részvénypiacon is „próbálkozzon”. Megjegyezte, az hiba, hogy az ügyfelek kockázatként csak a hozamcsökkenést érzékelik, a hozamemelkedést „adottságnak” tekintik.

A tíz kiválasztott cég – a Vestas Wind Systems, az EDF Energies Nouvelles, az Iberdrola SA, a Schneider Electric SA, a Siemens AG, a Solarworld AG, a First Solar Inc, a General Electric Co, a Nextera Energy Inc. és a Sunpower Corp-Class nemcsak jó nyereséget elérő cégek, hanem négy éven belül közülük várhatóan 2-3 összeolvad, s emiatt minden bizonnyal emelkedik a részvény árfolyama – mondta Daróczi Andor. A vezérigazgató-helyettes újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a megújuló energia támogatása mögött „politikai hátszél is van”, így kiszámíthatóbb a tevékenységük.

Azt, hogy magyar cég miért nincs a befektetési alap portfoliójának tízes listáján, az alapkezelő vezérigazgató-helyettese azzal magyarázta, hogy a két lehetőség, az E-Star és a PannErgy mögött nincs megfelelő opciós piac. Konstrukció szerint az MKB megújuló energia tőke- és hozamvédett származtatott befektetési alap saját tőkéjének 80 százaléka betétben lesz és 20 százalékát opciós részvényvásárlásra fordítják, aminek kosarában a tíz nemzetközi energetikai cég részvénye szerepel.

A sajtótájékoztatón résztvevő Gulyás Olivér, az MKB Bank projekfinanszírozási osztályvezetője az MTI kérdésére elmondta, hogy a bank sok energetikai projektet finanszíroz. A kötelező átvételi rendszer, azaz a megújuló energiatermelés támogatásának változása miatt a befektetők kivárnak, sőt, az országhatáron álló befektetők tovább lépnek, és Bulgáriában, valamint Romániában valósítják meg az energiaprojekjeiket.

(MTI)