A történelmi egyházakkal is egyeztet a kormány + Képriport

Az állam egyeztet az új egyházi törvény tervezetéről az érintettekkel, a Magyarországi Református Egyház (MRE) a napokban kapott egy szöveges munkaanyagot, amely még nem tekinthető a kormány álláspontjának – jelentette be Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke csütörtökön Budapesten, a XIII. zsinat hetedik ülésén.<br /><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/785590" target="_blank"><strong>• Szászfalvi: Nem lehet tudni, egyesek miért sipítoznak</strong></a> <br /><a href="http://www.mno.hu/portal/785173" target="_blank"><strong>• Nem lesz kritérium a 25 ezres taglétszám</strong></a>

Egyhangúlag megerősítette Balla Péter egyetemi tanár rektorrá választását a Magyarországi Református Egyház (MRE) XIII. zsinatának hetedik ülése csütörtökön Budapesten. A Károli Gáspár Református Egyetemnek mintegy három évig nem volt kinevezett rektora, Balla Péter eddig megbízott rektorként tevékenykedett.

Mint mondta, a kormányzat felkérte a történelmi egyházakat, hogy szakértőket delegáljanak a koncepció kidolgozásához, illetve a törvényalkotói munkához. Egy szakértői egyeztetés már lezajlott, ezenkívül nagyon sok írásbeli javaslat is érkezett a törvény koncepciójához.

A gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogi státuszáról című törvény tervezete rögzíti az állam és az egyház szétválasztását, valamint pontosan meghatározza – egyebek mellett – az egyház, a vallási tevékenység, az egyházi jogi személy, az egyházi intézmény, a gazdasági vállalkozási tevékenység és a vallási tevékenység fogalmát. A tervezet elismeri a belső ügyekben az egyház joghatóságát – tette hozzá.

Utalt arra, hogy a koncepció törvényi szinten tervezi szabályozni a vallásossággal kapcsolatos adatvédelmet, a gyermekek vallásos nevelésének jogát, az egyházi intézményekben dolgozókkal szemben támasztott speciális egyházi követelményeket, az egyházi anyakönyvezést. Fontos, hogy a törvény fokozott jogvédelemben részesíti az egyházak elnevezését, szimbólumrendszerét, szertartásrendjét – tette hozzá. A törvénytervezet tartalmazza, hogy az állam a közfeladatokat ellátó egyházakkal külön megállapodást is köthet – hívta fel a figyelmet a református püspök.

A tervezet szerint a törvény mellékletében sorolják majd fel a történelmi egyházakat a honosság, a létszám és a társadalmi feladatvállalás szempontjainak figyelembevételével. A munkaanyag szerint előreláthatóan nyolc történelmi egyház lesz, de ez a szám még változhat – hangsúlyozta. A második kategóriában szereplő, úgynevezett elismert egyházakat a Fővárosi Bíróságnak kell majd nyilvántartásba vennie az elképzelések szerint. Nekik bizonyítaniuk kell, hogy elsődlegesen vallási tevékenységet végeznek, szertartásuk, rítusuk van, legalább ezer természetes személy tartozik hozzájuk, valamint húsz éve működnek Magyarországon – ismertette a tervezetet.

Kitért arra, hogy a tervezet kimondja: egyház vallási tevékenység céljából hozható létre, és felsorolja, mi minden nem tekinthető vallási tevékenységnek: az adatkezelés, a politikai, érdekérvényesítő, pszichikai vagy parapszichikai, gyógyító vagy gazdasági vállalkozási tevékenység. Az sem elegendő önmagában, ha egy szervezet nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális szolgáltatást végez. Azok a szervezetek, amelyek nem tudják a kritériumokat teljesíteni, a későbbiekben a vallási tevékenységet is végző egyesületek kategóriájába kerülnének, és a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok és kedvezmények szerint működhetnének – mondta Bölcskei Gusztáv.

Minél többen jelentkezzenek

Bölcskei Gusztáv arról is beszélt, hogy minél több református elkötelezettségű ember jelentkezzen kérdezőbiztosnak az októberi népszámláláson. Kiemelte, a népszámlálás minden Kárpát-medencei református részegyház számára nagyon fontos, hiszen azt most tartják Szlovákiában is. Utalt arra, hogy felhívássorozattal buzdítanak majd a fakultatív – köztük a vallási hovatartozásra vonatkozó – kérdések megválaszolására, hogy minél többen „vallják meg bátran reformátusságukat”.

Bölcskei Gusztáv elmondta, vannak olyan szakterületek, ahol a négy történelmi egyház egyeztet, ilyen a most készülő új egyházi törvény vagy az egyházi intézményekben dolgozók bérkompenzációja. A vallási turizmus kérdésében azonban nem feltétlenül szoros az együttműködés, mert ez a fogalom „mást jelent egy római katolikus, és mást egy református ember számára” – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban beszámolt arról, hogy 2014-ig a Széchenyi-terv turisztikai kategóriájában pályázhatnak ilyen típusú fejlesztésekre, ezután lesz majd csak lehetőségük arra, hogy – az új európai uniós költségvetés elindulásával – EU-s pénzekre pályázzanak ezen a területen.

A püspök kitért arra, hogy az egyházi intézményekben dolgozók – új adórendszer miatti bércsökkenése – bérkompenzációjának felét tudja a kormányzat jelenleg biztosítani, a többit az egyháznak kell állnia. Emiatt a történelmi egyházak levélben fordultak a kormányzathoz, hangsúlyozva az egyenlő finanszírozás elvének érvényesülését, ugyanakkor belátták, hogy most csak a felét tudja az állam kifizetni számukra, a további részt pedig később kapják meg – fűzte hozzá. Elmondása szerint azt kérték a kormányzattól, hogy a bérkompenzáció technikájáról írásban állapodjon meg az egyházakkal, a kormányzat azonban áprilisban írt válaszában nem tért ki erre a kérésre, ezért újabb levelet írtak, amelyre várják a választ. Összesen 261 millió forint kell ahhoz, hogy minden érintett alkalmazott megkapja a bérkompenzációt – tette hozzá.

Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta: a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásaiból származó bevételük, ha marad a jelenlegi rendszer, jövőre drasztikusan csökken az új adókulcs miatt, a legutóbbi 30 milliárd forintról mintegy 17 milliárdra. Ezért „napirendre kell tűzni az egyházfinanszírozás teljes átalakítását, (…) törekedni kell a felajánlási rendszer átláthatóbbá tételére” – fogalmazott, hozzátéve: ez ügyben a kormányzattal már volt egy találkozó, amelyen felvetődött, hogy a 2011-es összegnél ne legyen kevesebb a 2012-es sem.

Olyan elképzelés is megfogalmazódott egyházi oldalról, hogy lehessen másfél százalékot felajánlani, de volt, aki azt javasolta, a kedvezményekkel nem csökkentett adó egy százalékáról lehessen rendelkezni. Ezenkívül javasolták, hogy minden nagykorú állampolgár rendelkezhessen adója egy százalékáról, illetve a jövedelem nélküliek és az egyszerűsített vállalkozói adót fizetők is rendelkezhessenek e tekintetben.

A kötelezően bevezetni szándékozott hittan vagy erkölcstan oktatásáról – a közoktatási törvény tervezete szerint a kettő között választhatnának a tanulók – megjegyezte: fel kell mérni, hány „hadra fogható hittanár van” az egyházban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az állam „az egyházi szuverenitást vegye figyelembe” e tekintetben.

(MTI)