A világ GDP-jének több mint felét adhatják

Sikeres nemzeti és regionális politikával 2050-re az ázsiai kontinens adhatja a világ GDP-jének több mint felét – hangzott el az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) kormányzótanácsának Hanoiban pénteken véget ért éves közgyűlésén.

A regionális és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a kormányzati rendszerek modernizálása, a jelenleginél szigorúbb szabályok és előírások, nagyobb átláthatóságot és kiszámíthatóságot biztosító intézmények – ezek az ázsiai kontinens fejlődésének kulcskérdései – hangzott el az ADB kormányzótanácsának éves közgyűlésén. A hatvan ország részvételével megrendezett találkozón hangsúlyozták: a régió hosszú távú versenyképessége azon múlik, az országok mennyire tudják hatékonyan szabályozni erőforrásaik felhasználását, garantálni a kontinens energiaszükségletének kielégítését, továbbfejleszteni az infrastrukturális hálózatot, biztosítani az élelmiszer-ellátást és a vízkészleteket, valamint azon, hogy sikerül-e továbbra is fenntartani a békét és a stabilitást. Ezen célok eléréséhez és a közös problémák – így elsősorban a növekvő infláció és a működőtőke-áramlás kiszámíthatatlanságának – kezeléséhez a kontinens országainak minden eddiginél szorosabb gazdasági együttműködése, a rendelkezésre álló eszközök összehangolása szükséges.

A kihívásokra megfelelő válaszul szolgáló nemzeti és regionális politikákkal az évszázad közepére Ázsia adhatja a világ össz-GDP-jének 51 százalékát (148 ezermilliárd dollár), a 2050-re vezetővé váló hét gazdaság – Kína, India, Indonézia, Japán, Dél-Korea, Malajzia és Thaiföld – pedig a kontinens növekedésének 90 százalékáért felelhet majd. A vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó átlagos jövedelem a fenti országokban a következő negyven év során 45 800 dollárra nőhet, ami 25 százalékkal magasabb az 36 600 dollárra becsült globális átlagnál. A kevésbé optimista forgatókönyv szerint, mely Kína, India, Indonézia és Vietnam gazdasági növekedésének lassulását vetíti előre, a kontinens a világ gazdaságának 32 százalékát adja majd.

A Hanoiban összegyűlt kelet-ázsiai országok devizatartalékaik diverzifikálásáról, készleteik hatékonyabb felhasználásáról is tárgyaltak. A kérdést a gyenge dollár jelentette árfolyamveszteség és Peking a jüan nemzetközivé tételére irányuló törekvése is aktuálissá teszi. A térség három meghatározó gazdasága, Kína, Japán, Korea közös nyilatkozatban közölte, vizsgálja saját valutái használatának lehetőségeit kereskedelmi tranzakciói során.

(MTI)