Arcátlan csalás vagy tervezett bukás? Hároméves út a pokolba + Képek

123 évet meggyaláztatok – fogalmazták meg tömören a véleményüket az MTK-szurkolók a Hungária körúti lelátóra kifeszített drapérián, miután biztossá vált, hogy kedvenceik alászállnak a másodosztályba a 2010–2011-es szezon végén. A kritika jogos, a kiesés okát azonban egyelőre sűrű homály fedi, a vezetők pedig mély hallgatásba burkolóznak.<br /><br />

Gabay Balázs
2011. 05. 27. 5:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bátorság, buzgalom, barátság. Az MTK jelszavából a futballcsapat esetében 2011-re semmi sem maradt. A játékosok a pályán olykor kislányosan, néha lustán(ak tűnve), szurkolóik felé fordulva pedig már-már ellenségesen viselkedtek. A bajnokság vége felé közeledve az egyre elkeseredettebb drukkerek különböző elméleteket gyártottak a klub vergődésének magyarázatára. Egyesek úgy gondolják, a lecsökkentett büdzsé és Várszegi Gábor korábbi főtulajdonos elfordulása miatt az MTK egyszerűen nem szeretne a továbbiakban az első osztályban küzdeni. Bőven elég az NB II-es gárda finanszírozása, a fiatalok itt nyugodtan játszhatnak tovább, hiszen az agárdi Sándor Károly Labdarúgó Akadémia fiataljai eddig is ebben az osztályban pallérozódtak. A költségvetés pedig a játékosok külföldi értékesítésére építő akadémia révén továbbra is biztosított.


A pályán kívül is a maximumot követelik tőlük

Az óvónéni tudta meg a titkot

Mások úgy vélik a 23-szoros bajnok bukása mögött egyszerű indok áll: a „tippmix”. Köztudott, hogy az NB I-es csapatok zöménél a vezetők nem tiltják a játékosoknak, hogy fogadjanak a meccsekre, ez pedig gyakran rossz vért, bizalmatlanságot, csapaton belüli ellentéteket szül. A Bresciában játszó, korábban a válogatottban is bemutatkozó Vass Ádámról sokan (maga a játékos is) úgy tartják, azért nem kapott régóta meghívót a nemzeti tizenegybe, mert az utánpótlás csapat Walestől és Szerbiától elszenvedett megalázó veresége után furcsán nyilatkozott. A játékos azt mondta, a keret több tagja nem úgy hajtott a meccseken, ahogy kellett volna, néhányan feltűnően gyengén fociztak magukhoz képest. Lapunk úgy értesült, néhány hónappal ezelőtt a gyermekét az óvodából elhozó egyik élvonalbeli futballista súgta meg az óvónéninek, elege van a csapattársak fogadásaiból, ő ebből nem kér a továbbiakban.

Még szélsőségesebbnek tűnik az a régóta hangoztatott szurkolói vélemény, mely szerint túl sok élvonalbeli csapat van a fővárosban, így „odafent” már elhatározták, meghúzzák a létszámot. Az MTK a kiválasztottak közé került, de akadhat még követője.

Mielőtt azonban ráütnénk a csalás bélyegét az MTK-s fiatalokra, a szakma értékelését is érdemes meghallgatni. Domonyai László klubigazgató korábban úgy fogalmazott, tavaly túl sok jó játékost engedtek el egyszerre, így rutinos játékosok nélkül kellett végigjátszani a szezont. Pintér Ádám a spanyol, Zsidai László a holland élvonalba távozott, de a szintén alapembernek számító Balogh Béla, Gosztonyi András és Lázok János is elhagyta a csapatot. Az MNO szerette volna megszólaltatni Domonyait, azonban minden alkalommal azt a választ kaptuk: a klubigazgató tárgyal, hívjuk egy óra múlva. A 2008-as bajnoki címet követően még ünnepelt, mára a szurkolói gyűlölet céltáblájává váló Garami József vezetőedző pedig kijelentette, még megtartja az utolsó edzéseket, és csak ezt követően mondja el véleményét a mögöttünk hagyott szezonról.


Garami József végigidegeskedte a szezont

Az MTK fiataljait többször is az a vád érte, hogy játéktudást tekintve a közelében sincsenek a korábbi évek utánpótlásának. Tamási Zsolt, az agárdi akadémia igazgatója leszögezte, az első csapat kapuján dörömbölő fiatalok nem gyengébbek, mint a korábbi (arany)generáció, egyszerűen arról van szó, hogy míg a klubot bajnoki címig repítő Németh Krisztiánékat rutinos futballisták (Illés, Lambulics, Végh) segítették a csapatmunkában, addig az idei szezonban nem akadt egyetlen öreg róka sem, aki kihúzta volna a szekeret a kátyúból.

Pedig nem kezdte rosszul a szezont az MTK. Az első hét fordulóban négy győzelemmel, két döntetlennel és egy vereséggel stabilan az élbolyban tanyáztak a kék-fehérek, aztán azonban megkezdődött a zuhanórepülés. Az utolsó 13 fordulóban mindössze nyolc pontot szereztek a Hungária körútiak, a Pápát pedig már hiába verték, a Siófok kecskeméti győzelmével biztossá vált a kiesésük.


Agárd: ideális körülmények

Köpött a szurkolókra a kapus

A szurkolók által megemészthetetlen bukást még elviselhetetlenebbé tették egyes játékosok pályán kívüli megnyilvánulásai. Az első számú kapus, Szathmári Zoltán például lecserélését követően cinikus szavakkal varrta saját nyakába a csapat rossz szereplését, miután Debrecenben 30 méterről bombáztak a hálójába. A száműzött Szathmári helyére érkező Hegedűs Lajos a Szolnok elleni 1–0-s MTK-győzelemmel végződő találkozót követően köpött a játékosokat pocskondiázó szurkolók felé, amit először elismert, majd letagadott a kamerák előtt. Hrepka Ádám a Haladás ellen 0–1-es állásnál rendezett tökéletesen értelmetlen ámokfutást, és jutott a kiállítás sorsára a sorsdöntő mérkőzésen. A játékosok tehát a legnehezebb helyzetben reagáltak a legrosszabbul, képtelenek voltak feladatukra koncentrálni, és megfeszülni a győzelemért, a bennmaradásért. Ennek ellenére az MTK-keret szakmai ítéletek alapján az első osztályba való, nem pedig az NB II-be, és ez a leginkább zavaró tényező. Miért esik ki egy NB I-es kerettel bíró csapat az élvonalból, ha a minőség is adott, és a fizetés sem késik?

A szintén kiesett Szolnokról köztudott, hogy nem dúskál az anyagiakban, de az élvonal több klubja is (Újpest, Ferencváros, Vasas, Zalaegerszeg) hasonló cipőben jár. Az MTK-nál ezzel szemben nem lehetett hallani adóssághegyekről, kiegyenlítetlen fizetésekről, elmaradt prémiumról. Áprilisban újra felröppent a hír, mely szerint a korábbi főtulajdonos Várszegi Gábor elgondolkozott rajta, a Ferencváros mintáját követve eladja részesedését az anyaegyesületnek. A leggazdagabb magyar évekkel ezelőtt nyilvánvalóvá tette, hogy ha a klub népes szurkolótáborral rendelkezne, 30 ezres stadiont emelne, és olyan keretet hozna össze, mellyel a Bajnokok Ligája főtáblájáig menetelne a csapat. Ennek hiányában azonban Várszegi 3 villamosmegállóval arrébb próbálkozott. 2001-ben megmentette a csődtől a Ferencvárost, majd 2003-ban gyakorlatilag elmenekült a klubtól a vérét kívánó zöld-fehér szurkolók miatt.

Megéri a másodosztály

A 2011-ben 40 milliárdos vagyonnal rendelkező üzletember ezt követően az utánpótlás felé fordult, és az MTK felnőtt csapata helyett az általa gründolt agárdi akadémiába csepegtette a pénzét. Ha számításba vesszük, hogy a kiesés miatt nagyjából 100 millió forinttal (televíziós jogdíj) lesz szegényebb a klub, azonban a fiatalok eladásából évi több százezer euróra tehet szert, sőt még az élvonalbeli fizetéseket is jócskán le lehet faragni, akkor anyagi szempontból mindenképpen megtérülhet a kék-fehérek kizuhanása az élvonalból. Mindemellett természetesen Várszegi Gábornak ott vannak a Ferencváros Zrt.-ben pihenő részvényei, ennél azonban jóval nagyobb értéket jelentenek a kezében lévő kereskedelmi jogok, melyek egyes becslések szerint nagyjából 1,5 milliárd forintot érhetnek. Várszeginek, akinek Fotex-tulajdonosként inkább csak játék, mintsem komoly befektetés a futball (lásd Abramovics–Chelsea), tehát nem volt érdeke mindenáron NB I-ben szereplő csapatot építeni. Saját bevallása szerint is legnagyobb örömét abban leli, ha az Agárdon csiszolódó gyémántok mozdulatait figyelheti.

Öröm és büszkeség – harsogja az MTK nyitólapja. Az U15-ös korosztály Nike Premier-kupáján elért nagy sikerét ünnepli a szerző. 2011. május 14., klubunk fekete napja – olvasható néhány sorral lejjebb. 17 évvel ezelőtt esett ki utoljára az élvonalból az MTK, a következő idényben visszajutott, és hihetetlen menetelés végén bajnokságot nyert. Vajon a szurkolókon kívül vágyik még valaki hasonló csodára a Hungária körúton?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.