„Biszku Bélát miért nem hoztátok ide?” – kiáltották a Képíró-peren + Képriport

Megkezdődött a háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados büntetőpere a Fővárosi Bíróságon csütörtökön; Képíró a tárgyalás előtt azt mondta: ártatlan, hazugságok sorozatával vádolták meg.<br /><br /><a href="http://mno.hu/portal/782071" target="_blank"><strong>• Megkezdődött Képíró pere</strong></a>

Az ügyész ismertette a vádiratot a háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados ellen folyó büntetőperben csütörtökön a Fővárosi Bíróságon.

A büntetőügyet a bíróság a büntetőeljárási törvény általános szabályai szerint tárgyalja, azaz nem katonai eljárásban. Tekintettel azonban arra, hogy katonai, harctéri eseményeket kell a perben elbírálni, a büntetőügyet olyan bíró tárgyalja, aki rendelkezik a katonai ügyek elbírálásában szerzett szakmai tudással is. A tárgyalást Varga Béla bíró vezeti. Képíró Sándor védője Zétényi Zsolt, a vádat Falvai Zsolt képviseli. A tárgyaláson részt vesz Vladimir Vukcevic, a háborús bűnök kivizsgálásáért felelős szerb különleges ügyész, valamint a szerb nagykövetség által delegált személyek. A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója, Efraim Zuroff is jelen van a tárgyaláson. 2008-ban Vukcevic hivatala Zuroff-fal együtt kérte a Képíró elleni vizsgálat megindítását. A Wiesenthal központ egy hónappal korábbi jelentése szerint Képíró pere „az egyik utolsó, ha nem a legutolsó lehet a náci háborús bűnösök ellen indított eljárások között”.

A tárgyalás iránt nagy az érdeklődés, a magyar mellett a külföldi sajtó is képviselteti magát. A per kezdete előtt a botjára támaszkodó, nehezen mozgó, 97 éves férfit a tárgyalóterem hátsó bejáratából kísérték a terembe, miközben egy nő „Gyilkosok! 97 éves öregember gyilkosai!” feliratú táblát tartott a férfi elé. Képíró először a hallgatóság részére fenntartott padsorban foglalt helyet, majd a vádlottak padjához kísérték. A jelen lévők közül valaki azt kiabálta: „Biszku Bélát miért nem hoztátok ide?” A nézők között megjelent több, sárga Dávid-csillagot viselő fiatalember is.

„Nem vettem részt a vérengzésben”

A tárgyalás előtt Képíró Sándor az újságíróknak azt mondta: nem vett rész a vérengzésben, nem is kapott utasítást rá, ártatlanul vádolják, és szerinte ez ki is fog derülni. Mint mondta, hazugságok sorozatával vádolták meg. Arra a kérdésre, hogy fog-e vallomást tenni, azt felelte: ha kérdezik, válaszol. Az 1942-ben történtekről azt mondta: nem történt semmi, csak igazoltatás, nem igaz, hogy lemészároltak volna bárkit. A tárgyalás szerinte cirkusz, minden hazugságon alapszik. Nem tudott a mészárlásokról, felettesei nem beszéltek róla. Teljesen ártatlannak vallja magát. A tárgyalás elején a bíró arra szólította fel a Dávid-csillagot viselőket, hogy vegyék le, és az épületen belül se hordják. A bíró megkérdezte a vádlottat, hozzájárul-e, hogy kép- és hangfelvételt készítsenek róla. Képíró nemmel felelt.

A vád szerint Képíró Sándor 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civil személyek törvénytelen kivégezésében. Képíró Sándort 2009. szeptember 14-én gyanúsította meg háborús bűntett elkövetésével a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Az ügyészség akkor kiadott közleménye szerint a bűncselekményt K. Sándor társtettesként követte el. Mint írták, a rendelkezésére álló adatok szerint 1942. január 23-án a K. Sándor vezette járőrosztag tagjai – a gyanúsított által beosztottjaihoz továbbított parancs alapján – az „újvidéki tisztogatás” során négy civilt lelőttek.

Életfogytiglant is kaphat

A férfi cselekménye a büntető törvénykönyv szerint „egyéb háborús bűntettnek” minősül, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. Akkor az ügyészség indítványozta a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését, ezt azonban a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította. A bíróság arra hivatkozott, hogy nem kell a szökéstől tartani, illetve arra, hogy a férfit ebben az ügyben 1944-ben már elítélték, és mivel senkit nem lehet kétszer ugyanazért elítélni, a mostani eljárás megalapozatlan. A végzés ellen az ügyészség fellebbezett. A Fővárosi Bíróság az MTI megkeresésére akkor azt közölte: a férfi büntetőügyében az FB helybenhagyta az első fokon hozott végzést, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor nem rendelt el kényszerintézkedést a gyanúsítottal szemben.

„A bíróság a megalapozott gyanúval kapcsolatos elsőfokú bírósági megállapítást mellőzte arra hivatkozással, hogy a gyanúsított ügyében 1944-ben hozott ítéletet ismeretlen eljárás keretében, nem rendkívüli perorvoslati eljárásban semmisítették meg, az abban foglalt tényállást nem lehet ítélt dolognak tekinteni” – tette hozzá az FB. Vagyis az FB akkori végzésében kimondta, hogy az ügyészség megalapozottan gyanúsítja Képíró Sándort, mivel nincs ügyében jogerős bírósági ítélet, ezzel pedig megismételte másfél évvel ezelőtt hozott döntését.

Képíró neve a legkeresettebbek között volt

Az FB ugyanis 2007 elején már végrehajthatatlannak nyilvánította a Képíró Sándor csendőr százados ellen 1944-ben meghozott ítéletet. Az FB megállapította, hogy „Képíró Sándor volt csendőr századost a jogerős elítélését követő bűnvádi eljárás során vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán született új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították, és ennek következményeként 1944. február 18-i hatállyal korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez megszakítás nélküli hivatásos tiszti pályafutást eredményezett a jövőre nézve” – mondta ki akkor a bíróság.

Miután a tízévi fegyházbüntetést kiszabó ítélet az azt követő eljárás során hatályát vesztette, hatálytalanná vált az az ítéleti rendelkezés is, amelynek végrehajtása érdekében a bíróságnak intézkednie lehetne, így azt végrehajthatatlannak nyilvánította – olvasható az FB 2007. február 19-i keltezésű végzésében. Képíró Sándor neve szerepel a legkeresettebb náci háborús bűnösök aktuális listáján, amelyet a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ állított össze.

(MTI)