A 350 tétel változatos darabokat tartalmazott: festményeket, grafikákat, plasztikákat, az egyes országok jellegzetességeit felvillantó iparművészeti, népművészeti alkotásokat, szőnyegeket, fegyvereket. Ezek mellett díszes használati tárgyakat, tollakat, íróasztaldíszeket, antik tárgyak másolatát, pénzérméket, plaketteket. De még vízipipát és inggombot, serlegeket és lámpát, pohárkészletet vagy városkulcsokat, címereket és üvegvitrint is kapott ajándékba az elnök.
Valamennyi tételhez igen szolid kikiáltási árakat, néhány ezer, tízezer forintot rendeltek. Mindössze négy ezüsttárgyért indult százezer forint felett a licit. Az alacsony induló áraknak, a különleges kínálatnak és a jótékony célnak köszönhetően két tétel híján minden elkelt, méghozzá nem is akármilyen áron. A résztvevők gyakran ütöttek le négy-ötszörös árat, de nem volt ritka a tíz-harmincszoros licit sem. Az ezer forintról indított darabok között egy montenegrói tollkészlet vagy egy japán tuskészlet 32, illetve 20 ezerre jutott.
Az itáliai Montegrappa töltőtoll 38 ezerről 320 ezerre ment fel. A mexikói Estella Maya másolata harmincötszörös árat produkált, midőn elérte a 70 ezer forintos leütést. A legnagyobb verseny egy lengyel szablyáért folyt, a fémtokba zárt, díszített pengéjű fegyver 40 ezer forintról indult és meg sem állt 3,2 millió forintig. A különböző fegyverek, vadásztőrök, tiszti kardok is százezrekért keltek el, csakúgy mint a keleti szőnyegek, az elegáns porcelán étkészletek, italos edények.
Kínaiak is vásároltak, ők vettek meg több, hazájukból származó tárgyat, vázát. Egy olasz gyűjtő pedig festményekre licitált. A végeredmény igen impozáns: pontosan 15 millió 623 ezer forint folyt be az árverésből. Az aukciósház a tételek után 21 százalék közvetítési összeget számol fel, de ezt ugyancsak a rehabilitációs otthon javára ajánlotta fel.
(MTI)
A nemzet lánya a történész szemével