A Japánban történt márciusi atomkatasztrófa előtt 143 atomerőmű működött az Európai Unióban (EU). Azóta többet lekapcsoltak, Tanaka Nobuo szerint pedig további erőművek is erre a sorsra juthatnak. „Előfordulhat, hogy az idősebb erőművek közül néhányat a tervezettnél hamarabb véglegesen le kell állítani” – mondta, hozzátéve, hogy az energiatermelésből kivont nukleáris létesítmények pontos száma a még formálódó EU-s stresszteszttől függ majd.
Világszerte követhető minta
A tesztnek kellőképpen szigorúnak kell lennie, különben a fukusimai katasztrófa hatására megváltozott viszonyok között a lakosság nem fogadja el a „nukleáris opciót” – hangsúlyozta az IEA vezetője. Tanaka elmondta: számos országban felülvizsgálják az atomerőművekre vonatkozó előírásokat, biztonsági eljárásokat, a vizsgálat egyik világszerte követhető mintája pedig az uniós stresszteszt lehet.
A fukusimai katasztrófa pontos okait egyelőre nem tudni, az egyik legjelentősebb következmény viszont már látható: nem terjed olyan ütemben az atomenergia használata, mint ahogy korábban becsülték, aminek jelentős hatása lehet a többi energiaforrásra, nagyobb teret nyerhet például a földgáz – mondta Tanaka Nobuo. Hozzátette, az EU-ban az energiabiztonságot mindenekelőtt a tagállamok hálózatainak összekapcsolásával, határokon átívelő hálózatok kiépítésével lehet fokozni. Ez a legalkalmasabb módszer a megújuló forrásokból származó energia egyik jellegzetességéből, a megtermelt mennyiség állandó ingadozásából fakadó problémák kiküszöbölésére is – mondta Tanaka Nobuo, utalva arra, hogy például a szélerőművek termelése igen nagy ingadozásokat mutat, hiszen a széljárás a legtöbb helyen korántsem változatlan.
(MTI)
Mráz Ágoston Sámuel: Az európai politikusok nem Európa jövőjével, hanem egy tagállam belügyeivel foglalkoztak az EP-ülésen